A tankönyvek ugyan március 21-ére datálják az eseményt, de ez eshet március 20-ára is. A nap-éj egyenlőség dátuma azért "csúszkál", mert egy földi év nem pontosan egész számú többszöröse a földi napnak: egészen pontosan 365 nap, 5 óra, 48 perc, 46 másodperc.
Ez az oka annak, hogy be kellett vezetni a szökőnapot, ugyanis az eltérés négy év alatt már majdnem 24 órát tesz ki.
Emellett a Föld pályaparaméterei - excentricitása, a tavasz-pont helye, a forgástengely precessziója - szintén nem állandók, ezek azonban csak nagyon kis eltéréseket okoznak,
a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja a Gergely-naptár 400 éves periódusa alatt is csak egy-két órát változik.
Utoljára 2011-ben esett a tavaszi nap-éj egyenlőség március 21-ére, 2048-ban pedig először fog március 19-én bekövetkezni.
Az elnevezés ellenére ilyenkor nem egyenlő hosszúságú a nappal és az éjszaka. Ennek egyik oka, hogy a légköri refrakció (fénytörés) miatt az égitestek egy kicsivel magasabban látszanak a horizont felett, mint a valódi elhelyezkedésük, ez a nagyon kicsi eltérés a horizonton a legnagyobb, fél fok.
Ez azt jelenti, hogy a Nap néhány perccel előbb jelenik meg a horizonton napkeltekor, mint valójában. Ugyanígy, napnyugtakor ennyivel később nyugszik látszólag.
Ez a jelenség néhány perccel növeli a nappalok hosszát.
A másik ok pedig az, hogy a nap-éj egyenlőség napján a Nap geometriai középpontja az, ami 12 óráig tartózkodik a horizont felett, de a Napnak kiterjedése van, azaz egy körlap világít ránk, vagyis már akkor is látszik, amikor a középpontja még nem kelt fel, illetve még akkor is sugároz, amikor a középpontja már lenyugodott. Emiatt nap-éj egyenlőségkor nincs nap-éj egyenlőség, sőt igazából soha nincs nap-éj egyenlőség, de március 16-án és 17-én majdnem egyenlő a nappal és az éjszaka hossza.