A sivatagi viharokból és száraz tájakról felszálló por az elmúlt évtizedekben hozzájárult a bolygó lehűléséhez: az anyag légköri jelenléte elfedhette a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátása által okozott globális felmelegedés valódi mértékét.
Egy friss elemzés szerint az 1800-as évek közepe óta 55 százalékkal nőtt az atmoszférában található por mennyisége – ez a klímaváltozásból fakadó felmelegedés 8 százalékát kompenzálhatta a The Guardian cikke szerint.
Az elemzést azt vizsgálta, hogy milyen módokon befolyásolta a por az éghajlati mintákat: arra jutottak, hogy némileg ellensúlyozta az üvegházhatású gázok melegedést okozó hatását. A Nature Reviews Earth and Environment című folyóiratban megjelent tanulmány arra figyelmeztet, hogy
a jelenlegi éghajlati modellek nem veszik figyelembe a légköri por hatását.
"Már régóta beszélünk arról, hogy az üvegházhatást okozó felmelegedés tekintetében rossz irányba haladunk. Ez a kutatás azt mutatja, hogy eddig behúzott vészfékkel haladtunk" – mondta Jasper Kok, a kutatást vezető légkörfizikus.
A porban található ásványi részecskék visszaverhetik a napfényt a Földről, és szétoszlathatják a magasan a légkörben lévő cirrusfelhőket, amelyek felmelegítik a bolygót. Az óceánba hulló por elősegíti a fitoplankton – az óceánban élő mikroszkopikus növények – növekedését, amelyek elnyelik a szén-dioxidot és oxigént termelnek.
A por ugyanakkor bizonyos esetekben melegítő hatású is lehet – elsötétíti a havat és a jeget, és arra készteti őket, hogy több hőt szívjanak magukba, de mindent egybevetve
inkább a hűtő hatásuk érvényesül a Földön.
Bár az éghajlati modellek eddig elég nagy pontossággal tudták megjósolni a globális felmelegedést, Gisela Winckler, a Columbia Egyetem éghajlatkutatója szerint az új tanulmány világossá tette, hogy ezek az előrejelzések nem tudták meghatározni a por szerepét, melynek mennyisége az 1980-as évek óta csökkenni kezdett. Ez azt jelentheti, hogy kevésbé lesz képes a por megfékezni a felmelegedést, így az felgyorsulhat ahhoz képest, amit eddig tapasztaltunk.