Londonban 40, Franciaország egyes területein 42, míg Spanyolország bizonyos részein 44 fokot is meghaladta a hőmérséklet. A többlethalálozások elemzése megmutatta, hogy az éghajlatváltozás okozta globális felmelegedés pontosan milyen veszélyeket rejteget az emberek számára.
Az elemzés nem tudta pontosan megbecsülni a hőséggel összefüggő haláleseteket, de
a halálesetek száma átlagosan magasabb volt a forró napokon, mint az enyhébbeken.
A koronavírussal kapcsolatba hozható haláleseteket kizárták a számításokból – írja a The Guardian.
Angliában és Walesben június 1. és szeptember 7. között 3271 többlethalálozást regisztráltak a Nemzeti Statisztikai Hivatal szerint, ami 6,2 százalékkal magasabb az ötéves átlagnál. Franciaországban a Santé Publique France, a kormány egészségügyi ügynöksége által közzétett adatok szerint
a nyári hónapokban 10 420 többlethalálozásról érkezett jelentés.
E halálesetek közül minden negyedik, azaz 2816 haláleset az országot sújtó három intenzív hőhullám valamelyikének idején történt. A többlethalálozás 20 százalékkal magasabb volt azokban a régiókban, ahol szélsőséges hőmérsékletre vonatkozó vörös riasztást adtak ki.
Spanyolországban a III. Károly Egészségügyi Intézet becslése szerint június és augusztus között 4655 hőség okozta haláleset történt. A Robert Koch Intézet, a német kormányzati egészségügyi ügynökség becslése szerint 4500 ember halt meg az országban a nyári hónapokban, kifejezetten a szélsőséges hőmérséklet miatt.
Kevesen ismerik a tényeket
Friederike Otto, az Imperial College London Grantham Éghajlatváltozási és Környezetvédelmi Intézetének klímatudományi főelőadója szerint a hőhullámok jelentik az egyik legnagyobb veszélyt az éghajlatváltozás kapcsán.
"A magas hőmérséklet világszerte évente több ezer halálesetért felelős, amelyek közül
sokról nem számolnak be.
A rengeteg bizonyíték ellenére kevesen ismerik ezeket a tényeket" – fogalmazott.
2022 nyara volt az eddigi feljegyzett legforróbb nyár: ahogyan a bolygó melegszik, a hőhullámok egyre gyakrabban érkeznek és egyre intenzívebbek lesznek.
"A tudósok számos múltbeli hőhullámot hoztak összefüggésbe az ember okozta éghajlatváltozással. Ez azt jelenti, hogy a megfigyelt hőhullámok valószínűbbé vagy intenzívebbé váltak az üvegházhatású gázok emberi kibocsátása miatt" – vélekedik Eunice Lo, a Bristoli Egyetem klímaváltozással és egészséggel foglalkozó kutatója. Ehhez szerinte az emberiségnek is adaptálnia kell magát, beleértve azt, hogy
olyan otthonokat, iskolákat és kórházakat építenek, melyek jól szellőznek és nem melegszenek túl, illetve a városi zöldfelületek számát is növelni kell.
A globális felmelegedést a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, az erdők pusztulása és más emberi tevékenységek okozzák. A Nemzetközi Energiaügynökség tavaly azt tanácsolta, hogy 2022-től kezdve nem lehessen új gáz-, olaj- vagy szénkitermelésbe vágni, ha a világ a globális felmelegedést 1,5 fok alatt akarja tartani.