Lázár Viktória, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatója, a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) újgenerációs csoportvezetője 19-féle antibiotikum több száz kombinációját vizsgálva kimutatta, hogy az antibiotikum kombinációk hatékonysága sokszor gyengébb, mint az egyes hatóanyagoknak önmagukban. A tudományos eredmény jelentős áttörés az antibiotikumok hatékonyságának kutatásában, melyet a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature is publikált.
Földünk lakossága nemrég meghaladta a 8 milliárd főt. A világ teljes népessége érintett a baktériumok okozta megbetegedésekben, melyek hatékony leküzdésére 1945 óta állnak rendelkezésre különböző antibiotikum-terápiák. Az antibiotikumok olyan gyógyszerek családját alkotják, amelyek központi szerepet játszanak a modern orvoslásban és az elmúlt évszázadban emberek százmillióinak életét mentették már meg. A legfrissebb kutatási eredmények ugyanakkor kimutatták, hogy a baktériumtörzsek egyre ellenállóbbakká válnak az antibiotikum-terápiákkal szemben, szuperbaktériumok kialakulásához vezetve, amelyek egyszerre több különböző antibiotikumra ellenállóak, ezzel jelentősen csökkentve a páciensek gyógyulási esélyeit.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ felmérése alapján Európában a multirezisztens kórokozók az intenzív osztályokra kerülő betegek nyolc százalékánál okoznak tüdőgyulladást, illetve különböző fertőzéseket. A WHO adatai szerint 2019-ben ez 1,2 millió halálesethez vezetett világszerte. Becslések szerint ez a szám a jövőben olyan mértékben növekedhet, hogy
2050-re a rákos megbetegedéseknél is több halálos áldozatot követelhetnek a rezisztens fertőzések.
A rezisztencia problémája természetesen Magyarországot is érinti.
Lázár Viktória legújabb kutatásában, a Technion – Izraeli Technológiai Egyetemen azt vizsgálta, hogy hosszú távon milyen hatékonysággal képesek elpusztítani a baktériumokat az antibiotikumok, amikor nem önmagukban, hanem különféle kombinációkban alkalmazzák őket. A vizsgálatokkal alátámasztott kutatások feltárták, hogy az antibiotikum keverékek sok esetben meglepő, nem várt kölcsönhatásokat mutatnak. Az egyes antibiotikum-keverékek baktériumölő hatása ugyanis nagyságrendekkel gyengébb volt, mint a csak egyetlen hatóanyagot tartalmazó kezeléseknek önmagukban. Ezek az igen gyakori, kölcsönösen gátló hatású antibiotikum-kombinációk eddig ismeretlenek voltak a kutatók előtt. Bár ezeknek a kölcsönösen gátló antibiotikum-pároknak a kerülése lenne javasolt a klinikai kezelések során, a kutatók megfigyelték, hogy van előnyös hatásuk is. Abban az esetben, hogy ha a baktérium ellenállóvá válik e gyógyszerpárok egyik vagy másik hatóanyagával szemben, együttesen alkalmazva nagyságrendekkel hatékonyabban pusztítják el az antibiotikumokra ellenálló baktériumokat az érzékeny változatukhoz képest. Ez még a kórházakban terjedő veszélyes és ellenálló MRSA-baktériumra is igaz.
“Ezek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokat célzottan pusztító, eltérően szelektív antibiotikum-kombinációk igen ígéretesek, mivel
alkalmazásukkal lassítani tudjuk az antibiotikumra ellenálló baktériumok terjedését és evolúciós alkalmazkodóképességét.
Egy további kutatási irányunk, amire a HCEMM támogatásával keressük a választ, hogy egy adott beteg állandó egészségügyi problémái – például magas vérnyomás vagy szívproblémák – kezelésére rendszeresen szedett gyógyszerei hogyan befolyásolják egy újonnan kialakult bakteriális fertőzés gyógyítására alkalmazandó antibiotikumok hatékonyságát. A feladat nagyságrendjét érzékelteti, hogy eddig 19-féle antibiotikum több száz kombinációját vizsgáltuk, de ezernél is több további gyógyszer létezik” – vázolta a jövőt Lázár Viktória.
Újabb és újabb antibiotikumok fejlesztése helyett – ami igen költséges és egyre kevésbé éri meg a gyógyszer cégeknek – időszerű feladat a meglévő szerek hatékony kombinációinak vizsgálata.