Száz másodperc éjfélig: két éve csak ilyen kevés választja el az emberiséget a lehető legrosszabbtól. Csütörtökön kiderül, az elmúlt 365 nap eseményeinek hatására merre mozdul az óra mutatója, bár keveseknek vannak illúziói.
Az Atomtudósok Közlönyének szimbólumává vált végítélet órája arra igyekszik felhívni az emberiség figyelmét, milyen gyorsan száguld saját veszte felé: nehéz elképzelni, hogy a közelmúlt eseményeit, különösen az ukrán–orosz határon kibontakozott konfliktust figyelembe véve ne azzal szembesülnénk, hogy éjfél közelebb van, mint valaha volt, írja a The Guardian.
Az éjfél egyre közelít
A hidegháború csúcspontján, az 1953-as hidrogénbomba-robbantást követően az óra két perccel járt éjfél előtt. Innen volt még visszaút is, a kubai rakétaválság idején a mutatók hét perccel kerültek éjfél elé, majd 1991-ben a hidegháború végén
tizenhét percig sikerült azokat visszatornázni.
Azóta csak egyre közelebb és közelebb kerül az emberiség a pusztuláshoz: az okok közt szerepel a geopolitika növekvő változékonysága, a nukleáris fegyverek elterjedése és az éghajlatváltozás új, egzisztenciális fenyegetése, amelyet 2007-ben hivatalosan is tényezővé tettek a számításokban.
Az óra szimbólummá vált
A végítélet órája Martyl Langsdorf absztrakt tájképfestő munkája, akinek férje, Alexander a Manhattan Project fizikusa volt. Amikor 1947-ben a férfi és aggódó kollégái úgy döntöttek, hogy belső hírlevelüket magazinná alakítják, hozzá fordultak, hogy tervezze meg az új közlöny borítóját. A terv eredetileg az urániumot jelképező U betűre épült volna, de a tudósok körében egyre riasztóbbá váló beszélgetések a házaspár társaságában Langsdorfot másféle képek felé terelték.
"A visszaszámlálás és a rakétakilövések képi világát sűrítette egy órába"
- mondja Rachel Bronson, az Atomtudósok Közlönyének főszerkesztője. Hozzátette, az óra eredeti időpontja, a megalkotásakor rajta szereplő hét perc múlva éjfél sürgősséget, de egyben reményt is sugallt.
"Azt az érzést közvetítette, hogy tehetünk valamit. Még vissza tudjuk állítani. És mindezt olyan képben megfogalmazva, amely nem függ a nyelvtől" - mondja.
A nyilvánosság bevonása fontos
Az óra azóta megjelent hidegháborús regényekben, a Doctor Who epizódjaiban, a The Who és az Iron Maiden dalaiban. Boris Johnson a novemberi glasgow-i COP26 csúcstalálkozón tartott beszédében utalt a végítélet órájára, bár tévesen azt mondta, hogy az óra éjfél előtt egy perccel állt.
"Rosszul emlékezett, de felhasználta az órát, és ezzel egyetértünk. A Közlönynél úgy gondoljuk, a nyilvánosság bevonása kulcsfontosságú a kérdésbe. Az USA-ba 1,8 milliárd dollárt készül költeni új nukleáris arzenál kiépítésére. A nyilvánosságnak tudniuk kell róla, mert az ő pénzükből történik mindez. Nagyon nehéz elkötelezni magunkat egy 75 éve sürgős kérdésben, de a politikán, a művészeten és az újságíráson keresztül képesnek kell lennünk arra, hogy elhárítsuk a legrosszabbat" - vélekedik Bronson.