A paleontológusok Új-Dél-Walesben fedezték fel a Lagerstätte (németül „raktár”) néven ismert fosszilis kincsesládát, egy olyan száraz régióban, amelyet John Walter Gregory brit geológus több mint 100 évvel ezelőtt „Ausztrália halott szívének” nevezett el.
A Lagerstätte elhelyezkedését titokban tartották, hogy megvédjék az illegális fosszíliagyűjtőktől, miközben a tudósok olyan növények és állatok maradványait tárták fel, amelyek valamikor 16 millió és 11 millió évvel ezelőtt éltek itt – írja a hirado.hu.
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt. A kutatók olyan maradványokat tártak fel, amelyek egyedülállóak az ausztrál fosszíliák között a miocén korszakban. A legtöbb korábbi miocén kori lelet, amelyet más tudósok Ausztráliában feltártak, az ország száraz tájain megmaradt nagyobb állatok csontjai és fogai voltak. Az új lelőhelyen azonban olyan apró lények, mint pókok és rovarok fosszíliáit, valamint a miocén esőerdőből származó növényzetet találtak.
A kövületeket tartalmazó kőzetréteg 1000 és 2000 négyzetméter közötti területet tesz ki, a paleontológusok eddig alig több mint 50 négyzetmétert tártak fel ebből. A kövületeket egy homokkőréteg tetején, egy goethit nevű, vasban gazdag kőzetmátrix vette körül. A növények és állatok maradványai egy álló medencében valószínűleg vas és más ásványi anyagokba burkolóztak, miután a közeli bazalt sziklákról lefolyó víz a medencébe folyt, ami kiváló részletességgel konzerválta őket.