Egy új tanulmány bemutatta, hogyan görbülnek a sejtmembránok, hogy létrehozzák azokat a "szájakat", amelyek lehetővé teszik a sejtek számára, hogy elfogyasszák az őket körülvevő anyagokat - számolt be az eredményről a computerworld.hu az Eurekalerten megjelent összefoglaló alapján.
"Ahogyan az étkezési szokásaink alapvetően befolyásolnak számos dolgot a testünkben, úgy a sejtek "evésének" módja is fontos a sejtek egészsége szempontjából" - mondta Comert Kural, az Ohio Állami Egyetem fizika docense, a tanulmány vezető szerzője. "És a tudósok mostanáig nem értették, hogy ez hogyan történik".
A múlt hónapban a Developmental Cell című folyóiratban megjelent tanulmány megállapította, hogy a sejtek közötti gépezet egy erősen ívelt kosárszerű struktúrává áll össze, amely végül zárt cellává nő.
A membrán görbülete fontos, mondta Kural - ez szabályozza azoknak a "zsebeknek" a kialakulását, amelyek az anyagokat a sejtbe befelé és a sejtből kifelé szállítják.
Az "esemény" helyszínére különböző fehérjék gyűlnek, ki és bejutnak egyes anyagok a "zselés zsákként" elképzelhető sejt belsejébe, a citoplazmába a plazmamembránon át. A görbületből kialakuló "zsebek" fogják be a sejt körüli anyagokat, majd úgynevezett vezikulákká - egy vörösvértest méretének egy milliomodrészével kisebb zsákokká - alakulnak.
(Az élő szervezetek számára kulcsfontosságú szerepet játszik, ahogyan a sejtek a vezikulákat fogyasztják és kiürítik. A folyamat segít a rossz koleszterin kiürítésében a vérből; emellett idegi jeleket is továbbít. A folyamatról ismert, hogy számos betegségben, köztük a rákban és az Alzheimer-kórban meghibásodik.)
A nagy kérdés azonban az volt, hogy miként alakulnak ki ezek a zsebek a korábban laposnak hitt membránokból,
és ez közel 40 évig megakasztotta a kutatókat.
"Most viszont képesek voltunk szuperfelbontású fluoreszcens képalkotást használni, hogy ténylegesen megfigyeljük, hogyan alakulnak ki ezek a zsebek az élő sejtekben, így választ tudtunk adni arra a kérdésre, hogyan jönnek létre" - mondta Kural.
"Kísérleteinkből kiderült, hogy a fehérjeszerkezetek már akkor elkezdik deformálni az alatta lévő membránt, amikor a vezikulaképződés helyére szerveződnek."
Ez ellentétben áll a korábbi hipotézisekkel, amelyek szerint a sejt fehérjeszerkezeteinek energiaigényes átrendeződésen kellett keresztülmenniük ahhoz, hogy a membrán meggörbüljön, mondta Kural.
"Fontos a membránhoz kötött vezikulák eredetének és dinamikájának megértése, mert felhasználhatók gyógyszerek gyógyászati célú szerek szállítására. Ám kórokozók, például vírusok kijátszhatják őket, hogy bejussanak és megfertőzzék a sejteket" – mondta Kural. "Eredményeink nemcsak az élet alapjainak megértéséhez, hanem a jobb terápiás stratégiák kidolgozásához is hozzájárulnak" - idézte Kuralt az Ohio Állami Egyetem honlapja.