A NASA második igazgatójáról elnevezett űrtávcsövet többszöri halasztás után december 25-én bocsátották fel az Európai Űrügynökségnek (ESA) a Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról egy Ariane-5 rakéta fedélzetén.
A több mint 10 milliárd dolláros teleszkópot az Egyesült Államokban építették a NASA irányításával, és az európai és kanadai űrügynökségek műszereit is tartalmazza. Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi korszakát fogja feltárni.
A Hubble és a James Webb űrteleszkóp közötti legalapvetőbb különbség az, hogy míg a korábbi űrtávcső a mi szemünkkel is látható fényre koncentrált, a most felbocsátott űrteleszkóp
az infravörös tartományban kutatja majd a kozmoszt
– magyarázta Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója az M1 aktuális csatorna műsorában.
Mint mondta, az óriás, 6,5 méter átmérőjű tükörrel rendelkező űrtávcső segítségével a tudósok meg tudják majd vizsgálni mindazt, ami a hősugarak birodalmában tanulmányozható, egyebek mellett a közeli tartományban a csillagok exobolygóinak a légkörét. Azt is, ha az atmoszférában van valami, ami életre utal – tette hozzá. Emellett az univerzum peremén a legtávolabbi galaxisok kialakulását is látni fogják a kutatók, akik olyan sugárzó anyagokat keresnek, amelyek éppen összeállnak csillagokká.
„Én személy szerint azt várom leginkább, hogy a bolygók lakhatóságával kapcsolatban fog fantasztikus fölfedezéseket tenni” – jegyezte meg a szakember érdeklődésünkre. Ugyanakkor azt biztosra veszi, hogy az alaptudományban, alapkutatásban nagy áttörések lesz, a kérdés, hogy ezek mikor fognak a gyakorlati életbe is bevonulni. Erre majd úgy 5 év múlva kellene visszatérni – tette hozzá félig humorosan Kiss L. László.
Közlése szerint jelenleg 533 ezer kilométerre jár tőlünk a távcső, a Hold távolságánál messzebb, és még csaknem egymillió kilométer, mire megérkezik – 29-30 nappal a felbocsátását követően – a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, ahonnan megfigyeli majd a Naprendszer objektumait.
Kiss László kitért arra is, hogy a projektnek számos kockázatos fázisa van. A James Webb-űrtávcsőnek a 6,5 méter átmérőjű főtükre és az árnyékoló ernyője sem fért el az Ariane-5 hordozórakéta rakterében. Ezért a összehajtogatva kellett becsomagolni a távcsövet. Az eszköz origamiként nyílik majd ki egy hónap alatt egy 344 lépésből álló folyamat során.
Our telescope is blooming like a flower in space! This marks the start of a major phase to #UnfoldTheUniverse: our sunshield deployment. First, what is our sunshield?
— NASA Webb Telescope (@NASAWebb) December 28, 2021
5️⃣ layers
? Opens to the size of a tennis court
?️ Protects Webb’s optics from the Sunhttps://t.co/tTGIWqFAz8 pic.twitter.com/jRgd8a4sT1
A csillagász beszélt arról is, hogy a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópjának előkészítésén magyar származású kutatók is dolgoztak, példaként említette Gáspár András és Detre Örs csillagászt. Emellett Ábrahám Péter, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársaival az EX Lupi csillag körüli porból és gázokból álló akkréciós korongot fogja vizsgálni a James Webb-bel, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal.