Egy új törzs létrejötte nem mindig rossz hír: Jared Auclair, a Northeastern Egyetem kémia-biológia docense és az egyetem tesztintézményének vezetője azt mondja, egyértelmű, hogy egy vírusnak egyetlen célja van: hogy éljen, ehhez pedig a gazdatestnek is életben kell maradnia, írja a MedicalXpress.
Tehát az életben maradás, az osztódás és a terjedés a cél, vagyis egy fertőzőbb, de nem olyan halálos változat az ideális a vírus szempontjából. Kivételek persze akadnak, de Auclair szerint általában véve a virológusok erre számítanak a SARS-CoV-2 kapcsán is.
Sejtjeink kellenek a vírusoknak
Hogy megértsük, miért lehet ez így, a természetes szelekció folyamatát kell végiggondolnunk. Egy vírus úgy marad életben, hogy szaporodik: sejtjeinket használja arra, hogy példányokat gyártasson magából. Ezek az utódok megfertőznek más sejteket, és a folyamat újra meg újra megismétlődik.
A vírus ugyanakkor nem készít tökéletes másolatokat, ami változásokat eredményez, ezt nevezzük mutációnak. Egyes változások rontják a vírus túlélési és szaporodási esélyeit, ezért ezek a mutációk általában nem öröklődnek tovább. Azok a mutációk, amelyek nem zavarják a vírus túlélési és terjedési képességét, meghonosodhatnak. Azok a változások azonban, amelyek segítik a vírus túlélését, szaporodását és más gazdaszervezetekre való átterjedését, nagy valószínűséggel a vírus egy új, domináns változatához vezetnek, mivel az egyszerűen jobban teljesíti a vírusok feladatát, mint a korábbi törzsek.
A vírus számára előnyös, ha fertőzőképesebbé válik:
minél több gazdaszervezetben tud megtelepedni, annál nagyobb eséllyel maradhat életben.
Testünk reakciói
A vírusnak ugyanakkor fejlődnie is kell, hogy elkerülje a gazdaszervezet immunrendszere által a kiirtására indított támadásokat. Ha valakit beoltottak koronavírus ellen, vagy korábban már megfertőződött a vírussal, az immunrendszer két fő módon mozgósít a betolakodó ellen - véli Mansoor Amiji, a Northeastern Egyetem gyógyszerészeti tudományok és vegyészmérnöki karának egyetemi professzora. Egyrészt olyan antitesteket bocsát ki, amelyek kifejezetten arra születtek, hogy megakadályozzák a vírust a sejtek megfertőzésében, valamint rendelkezik egy olyan rendszerrel is, amely elpusztítja a fertőzött sejteket, hogy megállítsa a szaporodási folyamatot.
Az antitestválasz az, amit a tudósok szerint érdemes megfigyelni az omikron variáns esetében.
A törzs sok mutációt mutat a tüskefehérjén, mellyel a patogén a sejtjeinkhez kapcoslódik. Az antitestek célja az, hogy megakadályozzák ezt a kapcsolódást azáltal, hogy a vírus tüskefehérjéjéhez kapcsolódnak. Az antitestek azonban a vírus tüskefehérjéjének egy korábbi változatát képesek azonosítani, az omikronét nem feltétlenül.
Miattunk akar változni
Ha egy vírus úgy fejlődik, hogy kikerüli az immunrendszer taktikáját, az azt jelentheti, hogy a fertőzés valószínűbb, és több sejt fertőződik meg. De még ha az omikron vagy bármely más változat el is kerüli a szervezet vakcina által kiváltott vagy fertőzéssel szerzett immunválaszának egy részét, ez annak a jele lehet, hogy az ember taktikája beválik, mondja Amiji.
"Ez egy evolúciós folyamat a vírus számára. Meg akar változni, mert érzékeli, hogy el akarjuk kapni, így jobbá szeretne válni" - mondja.
Az oltás ugyanakkor kordában tartja terjedését,
így nem lesz képes olyan vadul mutálódni,
ahogyan azt szabadon fertőzve tenné.
"Most abba az irányba befolyásoljuk a vírust, hogy sokkal rövidebb idő alatt végezzen változásokat. Ez segíthet abban, hogy társadalmunk kikerüljön a világjárványból, amelyben eddig éltünk. Amit a vakcinákkal teszünk, az a világjárvány és az endémia közötti idő lerövidítése" - mondja Amiji. A vírus így életben maradhat, és mi is.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!