Bár a WHO szakemberei szerint az ötmilliós, ismert adatnak akár két-háromszorosa is lehet a SARS-CoV-2 áldozatainak valós száma - egyes országokban gyakorlatilag nem jelentik le a járványban elhunytak számát, míg másokban sokkal kisebbek a hivatalos számok, mint ami a valóság -, még ez is eltörpül a spanyolnátha halálos áldozatainak tömege mellett. Több mint ötven millió áldozata lehetett az 1918-1919-ben tomboló járványnak egyes becslések szerint.
Vannak azonban olyan vírusok, amelyek ma is aktívan szedik áldozataikat: a MedicalXpress összeállítása ezekkel hasonlítja össze az új koronavírust.
A XXI. századi járványok egyike sem járt annyi halálos áldozattal, mint a koronavírus. A 2009-es H1N1, más néven sertésinfluenza is világjárványt okozott, de
mindössze 18 500 halálos áldozattal
a hivatalos adatok szerint. A Lancet később ezt inkább egy 151 700 és 575 400 közti számra emelte.
A 2002-2003-as SARS járvány világszerte komoly aggályokat keltett, ám végül "csak" 774 halálesettel járt.
Az influenzák áldozatai
A koronavírus halálos áldozatainak számát gyakran hasonlítják össze az influenzáéval, amelyről ritkán van ugyan szó, azonban a WHO adatai szerint évente 290 -650 ezer halálos áldozattal jár és ötmillió súlyos esettel.
A 20. században két nagy, nem szezonális influenzajárvány tombolt - az 1957-1958-as ázsiai influenza és az 1968-1970-es hongkongi influenza -, az utólagos számítások szerint mindkettő körülbelül egymillió ember halálát okozta.
A modern világjárványok eddigi legnagyobb katasztrófáját, az 1918-1919-es spanyolnátha-pandémiát szintén egy új vírus okozta. A 2000-es években közzétett kutatások szerint három egymást követő hullámban 50-100 millió embert ölt meg. Az áldozatok száma jóval így magasabb, mint az első világháborúban elesett 10 millió emberé.
Egzotikus megbetegedések
Az ebola rettegett trópusi vírus, az 1976-os felfedezését követő négy évtizedben 15 300 áldozatot szedett Afrika különböző részein. A legutolsó, 2018-2020-as kongói kitörésben 2300 ember vesztette életét.
Ez a vírus jóval halálosabb, mint a koronavírus, a megfertőződők mintegy fele bele is hal a betegségbe, kevésbé fertőző ugyanakkor, mivel testnedvekkel terjed közvetett vagy közvetlen kontaktus útján.
A dengue-láz súlyos formája is halálos lehet, de évente néhány ezernél több ember nem hal bele ebbe sem.
Az AIDS mindent visz
Az AIDS messze a leghalálosabb modern kori járvány: az immunrendszert érintő, gyógyíthatatlan betegségben
1980 óta világszerte több mint 36 millió ember halt meg.
Hatékony vakcinát még nem találtak ellene, de a retrovírusos gyógyszerek rendszeres szedése hatékonyan megállítja a betegséget, és nagy mértékben csökkenti a fertőzés kockázatát. Az UNAIDS szerint ez a kezelés segített abban, hogy a 2004-es csúcsról - akkor 1,7 millió haláleset következett be egy évben - 680 ezerre csökkenjen a halálozások száma 2020-ra.
A főként vérrel terjedő hepatitis B és C vírusok szintén sok halálos áldozatot követelnek, évente több mint egymillió embert ölnek meg, leggyakrabban a szegény országokban.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!