Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Ezt is a pandémiától tanultuk: így lesz sikeres egy kísérlet

Infostart
2021. július 6. 07:33
Nem szabad átírni a gyógyszerfejlesztés mikéntjét, mert hiába tesszük ezt, nem kapunk megbízható eredményeket.

Kényszerhelyzetben az ember hajlamos eltérni a kipróbált, bevált módszerektől, és ez pontosan így volt a koronavírus-járvány esetében is. Most, másfél év távlatából azonban már érdemes visszatekinteni a járványra abból a szempontból is, hogy tanulhassunk belőle, többek között gyógyszerfejlesztés terén, írja a CNN. Vannak ugyanis olyan módszerek, amelyekbe belehajszolt minket a pandémia, de hideg fejjel már látható, hogy nem nyújtottak megoldást.

Nagyobb volumenű kutatások kellenek

Békeidőben az új gyógyszerek tesztelése fájdalmasan lassú, akár egy évtizedet is igénybe vehet. A állatkísérletek után embereken is kipróbálják a szert, ezután jöhet a klinikai kísérletsorozat. Ha az embereken végzett kísérletek ígéretesek, még mindig sokáig tart a klinikai kísérletek három fázisa: az elsőben csak a biztonságosság a kérdés, ezt követi egy kisebb csoport tesztelése, majd a nagy csoporton történő kísérletezés. Százakon vagy ezreken akár négy éven át is kísérleteznek a gyógyszerekkel, a randomizált, kontrollált kísérletek esetében vannak olyanok is, akik placebót kapnak a gyógyszer helyett.

A pandémia felülírta ezeket az igényeket:

kissé kapkodós ütemű, kis számú résztvevővel végzett kísérleteket is megszerveztek, melyek indokai érthetők,

hiszen az orvosok rengeteg szenvedés tanúi voltak, a hozzáadott érték azonban alacsony maradt.

David Fajgenbaum és csapata az összes koronavírus-gyógyszer klinikai kísérletét áttekintette. Az 590 vizsgálat eredményei sajnos nem hasonlíthatók össze, mivel más-más célokból indították őket, a résztvevők száma alacsony volt és hiányzott a megfelelő ellenőrzés is.

Fontos a gyógyszerek kiválasztása

Azért is volt szerény a sok kis kísérlet által elért eredmény, mert szerek százait próbálták ki ahelyett, hogy néhány tucatnyi ígéretes gyógyszert próbáltak volna meg. Kevés szer mutatott jó eredményeket, aminek az is az oka, hogy a legtöbb koronavírusos beteg idővel magától meggyógyul – ellentétben például az ebolával, melynek halálozási aránya kezelés nélkül 90 százalékos. Kis résztvevői létszámmal az ebola típusú megbetegedések esetén lehet eredményes gyógyszerkísérletet folytatni, de

a koronavírus típusú megbetegedéseknél kell a nagy létszám a betegség jellege miatt.

Az Egyesült Államokban azt kitűzték ugyan irányként, hogy a vakcinákra és az antitestkoktélokra nagy figyelmet szentelnek, de a más betegségeket gyógyító szerek klinikai kísérleteinek terén nem volt ilyen összhang. Ha jobban szervezik meg a kísérleteket, az komolyabb eredményeket hozhatott volna – úgy, ahogyan egy brit kísérlet meg tudta mutatni a dexametazon hatékonyságát.

Az adatokat meg kel osztani

Fontos, hogy a világ különböző részein megoldást kereső tudósok ismerjék, ki mivel foglakozik és milyen eredményeket ért el:

a tudásmegosztás segíthetett volna az Egyesült Államoknak is

a járvány korábbi szakaszában abban, hogy milyen szereket érdemes a súlyos állapotú betegeknek adagolni. A pandémia megmutatja, miért érdemes a gyógyszerfejlesztésben verseny helyett az együttműködésre helyezni a hangsúlyt.

A betegekre is számíthatunk

Különösen a hosszú Covid kutatása mutatja meg azt, milyen értékes adatokat szolgáltathatnak maguk az érintettek azzal, ha állapotukról és annak változásairól beszámolnak. Annak sem szabad eltántorítani a kutatókat minél több ember bevonásától, hogy éppen a járványügyi helyzet hatására nehezebben lehet elérni az érintetteket: a telemedicina erre lehetőséget teremt. Ha nincs is arra lehetőség, hogy személyesen látogassák meg az érintetteket otthonaikba, telefonon vagy okostelefonos applikációk segítségével kapcsolatban lehet maradni velük.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!