Egy műtét sem rizikó nélküli, a sebészek minden egyes beavatkozás előtt mérlegelik az attól várt előnyöket a kockázatokkal összehasonlítva. A koronavírus után megnövekvő szövődmények és esetleges halálozások újabb változókat adnak ehhez a képlethez, írja a MedicalXpress. A Yale Egyetemen ennek tükrében új eljárásrendet vezettek be, melynek része, hogy az elektív műtétekre a koronavírus diagnózisát követően hét héttel kerülhet a leghamarabb sor, amennyiben az eljárás során neuraxiális anesztéziát - azaz spinális vagy epidurális - érzéstelenítést alkalmaznának.
A immunhiányos páciensek, diabéteszes vagy többször kórházi kezelésben részesített betegek esetében ennél is elővigyázatosabbak: esetükben legalább 8-10 hétnek kell eltelnie a diagnózistól műtétig, azokat pedig, akiket intenzív osztályon kezeltek koronavírus-fertőzésük miatt, csak 12 héttel a diagnózist követően műtik leghamarabb. Természetesen sürgős és életmentő műtétek esetében nem alkalmazzák ezt az eljárásrendet.
Kutatások igazolják
A döntés hátterében az áll, hogy több, kisebb tanulmány, köztük egy, a Lancetben publikált kutatás szerint is nagyobb veszélynek vannak kitéve azok egy műtét esetén, akik korábban átestek a koronavíruson. Egy nagy nemzetközi kutatás ugyanakkor azt mutatta meg, hogy ha hét hetet várnak a beavatkozás elvégzésével, az alacsonyabb mortalitást eredményez, mintha nem várakoznak. Áprilisban a JAMA Network Open hasábjain jelent meg kutatás a témában: annak eredménye szerint azok körében, akik koronavírus-fertőzés után nem sokkal kerültek műtőasztalra,
dupla akkora volt a halálozás esélye,
mint akik nem betegedtek meg.
Közös a döntés
Fontos tudni, hogy hiába érzi magát egy műtétre váró páciens tökéletesen, a rizikó akkor is megvan, ha néhány héttel a kitűzött műtét dátuma előtt kapott koronavírus-diagnózist. Vannak ugyanakkor olyan esetek, amelyek összetettebbek annál, mint hogy egyszerűen a számok ismeretében lehessen dönteni. Egy rákbeteg esetében természetes, hogy a páciens mihamarabb műtétet szeretne, és vannak is az érintettek közül olyanok, akik számára a több hetes várakozás sokkal nagyobb rizikót tartogat, mint az, hogyha hat héten belül megműtik. A döntést orvosnak és betegnek közösen kell meghoznia, de úgy, hogy nemcsak a sebész, de maga az érintett páciens is ismeri a helyzetben rejlő veszélyeket.
A koronavírus-fertőzés és a műtéti komplikációk közötti kapcsolat logikusnak tűnik, mivel a kutatások szerint a fertőzés és a gyulladások között kapcsolat van.
"A fertőzés gyulladásos állapotot hoz létre a szervezetben, ez legalább hat hétig fennmaradhat. Ezért javasoljuk, hogy legalább hat héttel halasszuk el a műtétet, hogy a szervezet ne kelljen még mindig a vírus hatásaival foglalkozni" - mondja Nita Ahuja, a Yale sebészeti részlegének vezetője.
Az érzéstelenítés plusz rizikófaktor
Nemcsak a műtéti eljárás, hanem az érzéstelenítés is súlyosbíthatja a gyulladást a szervezetben, jegyezte meg Roberta Hines, az aneszteziológusok vezetője az intézményben.
"Az új koronavírus egy még mindig frissnek számító betegség, amelynek még tanuljuk akut és krónikus következményeit. Kezdetben azt hittük, hogy légzőszervi betegség, de mostanra már vérrögökről és egy összetett gyulladásos folyamatról is tudomást szereztünk. Fél év múlva talán már más irányelveink lesznek, mivel ismereteink folyamatosan bővülnek" - mondja.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!