Nyitókép: A 2019-nCov humán koronavírus ultrastrukturális morfológiája (CDC/Alissa Eckert, MS; Dan Higgins, MAM / Centers for Disease Control and Prevention's Public Health Image Library)

Egyre tisztábban látjuk, meddig és hogyan védekezik a szervezetünk a koronavírus ellen

Infostart
2021. június 16. 08:25
Kemenesi Gábor biológus egy tanulmány eredményei alapján mutatja be a Covidon áteső mRNS vakcinákkal beoltottak koronavírussal szembeni védekezési mechanizmusát és annak eredményességét.

Kemenesi Gábor biológus Facebook-bejegyzésében egy, a Nature tudományos folyóiratban publikált fontos tanulmányra hívja fel a figyelmet.

„A tanulmány megvizsgálta az ún. memória B sejtek működését, az általuk termelt antitestek kötőképességét és időbeli fejlődését olyan pácienseknél, akik átestek a betegségen. Összehasonlították továbbá a csupán betegségen átesettek, és az erre később oltást kérők közti immunitási mutatókat. Mindezt egy 12 hónapos idősávon, tehát végre hosszabb távú becsléseket is tehetünk” – foglalja össze a tanulmány jelentőségét.

A legfontosabb megállapítások között kiemeli a memória B sejteinkkel kapcsolatos adatokat. Eszerint „a memória B sejtjeink folyamatosan »fejlesztik« a vírus elleni antitestek kötőképességét/hatékonyságát a fertőzést követő hónapokban. Ezt a vírus immunrendszer számára legérdekesebb része ellen teszik, a receptorkötő hely ellen (RBD). Így idővel a kevesebb is jobb elve mentén egyre hatékonyabb védelmi arzenál (neutralizáló antitestek) fejlődik a testünkben.”

Kiderül, hogy a betegségen átesők 93 százalékánál egy év után is megfigyelték a vírus megkötésének képességét, „melyet a vakcinálás nagyságrendekkel (IgG mennyiség tekintetében harmincszorosára, neutralizációs képesség szempontjából pedig ötvenszeresére) meg is növel”.

Azt írja, „a vizsgált immunsejtek (RBD-specifikus memória B sejtek) mennyisége

a természetes fertőzésen átesettek körében 12 hónap után némileg csökkent (1,35x mértékben), míg az erre oltást kapók körében jelentősen nőtt (8,6x mérték).

Az oltás tehát a vírus elleni védekezésünk arzenálját az immunsejtek szintjén mennyiségileg is segíti.”

Különösen fontos eredmény a vírusmutánsokkal kapcsolatban: „Akik átestek a fertőzésen és oltásban is részesültek, a tanulmány szerint a mutánsok széles skálája ellen, hosszútávon védettek lehetnek – ez azt jelentheti, hogy a vakcinák új variánsokhoz történő módosítását sem kell túl gyakran elvégezni. A tanulmányban ezt az Alfa, Béta, Gamma és Iota variánsokkal erősítették meg. Várhatóan a betegségen nem átesettek, csupán oltásban részesültek megfelelő vakcinálási időzítése is nagyon ígéretes hatást fejt majd ki.”

Még két nagy jelentőséggel bíró megjegyzés Kemenesi Gábortól a kutatásról:

  • csak mRNS (például Pfizet/BioNTech) vakcinával beoltottakat vizsgáltak
  • a Delta variáns, azaz az elsőként Indiában azonosított vírusváltozat nem szerepelt a kutatásban