A koronavírus a társadalomtudósok kezébe hihetetlen lehetőségeket adott: világszerte ugyanazokon a folyamatokon áteső emberek reakcióit vizsgálhatják egyidejűleg. Mind ugyanazokkal a veszélyekkel és nehézségekkel nézünk szembe, így kulturális, társadalmi és egyéni különbségeink határozzák csak meg azt, hogy a pandémia által elénk állított akadályokra miképp reagálunk. Az infromációáramlás vagy a dezinformáció terjedésének ilyen széles körű vizsgálatára korábban nem volt esélyük – írja a Nature.
A pandémia úgy hozott közelebb egymáshoz csoportokat a világ minden tájáról, ahogyan az még soha korábban nem történt meg. Mindez egy olyan időszakban történt, amikor a szemtől-szembe való találkozás szinte lehetetlenség volt: új módszereket és eszközöket kellett tehát csatasorba állítani, amelyek akár a társadalomtudományok jövőjét is meghatározhatják majd.
Globális kutatási módszer
Jay Van Bavel New York-i pszichológus a pandémia elején kezdte el kutatni, hogyan hatnak a társadalmi tényezők a bevezetett közegészségügyi intézkedések betartására, köztük például a távolságtartásra. Amikor a Twitteren megkérdezte, lenne-e olyan kutatótárs, aki csatlakozik hozzá, 67 ország több mint 200 szakembere jelentkezett, legnagyobb meglepetésére.
Végül 46 ezer embert sikerült elérnie a kutatással, átfogó képet rajzolva.
Ennek eredményeiből kiderült: azok a leginkább készek követni az utasításokat, akik hisznek a társadalmi egységben és kohézióban. Az erősebb nemzeti identitás az intézkedések betartásával korrelált, de kiderült az is, nem mindegy, ki közvetíti az üzenetet. Hat ország 12 ezer válaszadóját arról kérdezték, kinek hinne leginkább: Tom Hanksnek, Kim Kardashiannek, saját országa egy prominens kormánytisztviselőjének vagy Anthony Fauci amerikai egészségügyi főtanácsadónak. Minden országban Fauci üzenetét osztották volna meg a legtöbben, a hírességek átadta üzenet meglehetősen hatástalannak bizonyult.
Értékhez kell szabni az üzenetet
Korai kutatások azt is sugallják, hogy az üzenetnek a címzettek értékeihez való igazítása vagy a társadalmi elismerés hangsúlyozása szintén befolyásoló tényező lehet. A még ki nem értékelt kísérletben amerikaiaknak hangsúlyozták azt, hogy a maszk biztonságot jelent számukra, de az egyik csoportnak a lehetséges ártalom kiküszöbölésével, míg a másiknak a gazdaság elállítást megelőző hatással magyarázták el ennek jelentőségét. A liberális és a republikánus üzenet a célcsoportokban hatékonynak kellene, hogy bizonyuljon.
Az oltások terén a brit Jersey szigetén alkalmaztak egy, az influenza elleni védőoltásoknál már használt módszert. Az emberek
hajlamosabbak beadatni maguknak a vakcinát, ha úgy érzik, az az övék, nekik van félretéve:
ha influenza elleni oltásra hívták be azzal az SMS-sel az embereket, hogy jöjjenek el a nekik lefoglalt adagért, nagyobb volt a megjelenési arány. Jersey szigetén az oltással kapcsolatosan szkeptikus idősotthoni dolgozók 93 százaléka oltatta be magát azt követően, hogy úgy kommunikáltak irányukba a vakcináról, hogy az személyesen rájuk vár.
A politika is beleszól viselkedésbe
A politikai hovatartozás és a viselkedés kapcsolatára is rávilágított a kutatás. A Trump-pártiak például 14 százalékkal kevésbé tartottak távolságot, a magukat republikánusokként megnevezők pedig sokkal mobilisabbak voltak a járvány alatt is, mint a demokraták az Egyesült Államokban.
Az eredmények, illetve a tény, hogy ezek ilyen módon is begyűjthetők, a kutatókat új távlatok felé irányítják. Rájöttek, hogy
akkor is képesek adatot gyűjteni, amikor a személyes találkozások nem lehetségesek,
és sok olyan módszerre bukkantak, amelyeket eddig nem próbáltak ki, ám nagyon hasznosak lehetnek szakterületükön. Hogy ezek a karanténidőszakot következő években hogyan fejlődnek tovább, már csak rajtuk múlik.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!