A fiatal csillagok a sűrű csillagközi anyagból alakulnak ki: először egy mag jön létre a gázból és porból álló felhőben, és ebben a magban indul be a fúzió, először a könnyebb elemek, mint például a hidrogén kezdenek el energiát termelni, és a megtermelt energia fény formájában alakítani kezdi maga körül a porból és gázból álló burkot. Kialakul az úgynevezett protoplanetáris korong, amelyből a bolygók keletkeznek – magyarázta a csillag- és bolygófejlődés folyamatát az InfoRádióban Márton Gábor csillagász.
A NEMESIS-projekt hazai koordinátora hozzátette: a legfrissebb bizonyítékok szerint a bolygók a csillagok kialakulásával egy időben kezdenek el formálódni. Eddig ugyanis úgy gondolták, hogy ezek egymást követő lépések, vagyis elsőként a csillag kialakulása lefed pár tízezer évet, korongnak a fejlődése további pár százezer évet, majd a végső bolygórendszer pedig egy-két millió év alatt alakul ki. Az új adatok fényében viszont nagyon úgy tűnik, hogy ezek a folyamatok erősen átfednek – tette hozzá.
Márton Gábor arról is beszélt, hogy a csillag- és bolygókeletkezési folyamatokat az infravörös sugárzást érzékelő űrtávcsövekkel figyelik meg, ezek az űrtávcsövek csak az elmúlt évtizedben kezdtek nagy mennyiségben és érzékenységgel adatokat szolgáltatni, mára azonban annyi az információ, hogy a mesterséges intelligencia segítségét kell igénybe vennie a kutatóknak az adatfeldolgozásban.
Mint magyarázta: a rendelkezésre álló adatok alapján minden csillaghoz számos paraméter rendelhető, többek között, hogy a fény különböző hullámhossztartományaiban mennyi energiát bocsát ki, mennyire változik a fényessége az adott csillagnak, milyen a hőmérséklete, esetleg milyen környezetben található. A mesterséges intelligencia ott segít, hogy képes az adatokban olyan trendeket, mintákat is megtalálni, ami a kutatóknak sok időbe telne. Számos paramétert képes úgy kombinálni, hogy abból értelmes konklúziót lehessen levonni.
Ha nem is teljesen az alapoktól kezdve építik újra azt a modellt, hogy hogyan is keletkeznek a csillagok és bolygók, az MI révén mindenképp jobban kirajzolódnak az egymáshoz kapcsolódó folyamatok.
Hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy például a mi Naprendszerünkhöz hasonló bolygórendszerek alakuljanak ki, vagy hogy az adott csillag lakható zónájában alakuljanak ki bolygók.
A most kezdődött, négy éven át tartó NEMESIS-projekt vezetője a Bécsi Egyetem, de a magyar Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont mellett még a Genfi Egyetem munkatársai is részt vesznek a kutatásban, amelynek összköltségvetése 1,6 millió euró.