A betegség lefolyásának súlyosságától, a beteg életkorától vagy társbetegségek jelenlététől függetlenül maradtak meg az antitestek a kutatók megállapítása szerint. 162 olyan tünetes fertőzöttet vizsgáltak meg ennek megállapítására, akik a tavalyi első olaszországi hullám idején érkeztek a kórházak sürgősségi osztályaira. A fertőzést túlélőktől márciusban, áprilisban, majd novemberben vettek vérmintát, írja a MedicalXpress.
"A semlegesítő antitestek jelenléte, bár idővel csökkent, nagyon tartós volt – nyolc hónappal a diagnózis felállítása után mindössze három olyan beteg volt, akinél a teszt már nem mutatott pozitív eredményt" – áll a közleményben.
"Azoknál, akiknél a fertőzést követő első 15 napon belül nem termelődtek antitestek, nagyobb a kockázata annak, hogy a koronavírus súlyos formái alakulnak ki"
– áll a közleményben.
A vizsgált betegek kétharmada férfi volt, átlagéletkoruk 63 év. Mintegy 57 százalékuknak volt valamilyen alapbetegsége, főként magas vérnyomás vagy cukorbetegség.
Az oltások nyújtotta védettség hosszáról is folyamatosan folynak a kutatások: jelenleg a Pfizer és a Moderna oltása esetében fél évig egészen biztos, hogy megmarad az immunitás, de valószínű, hogy ennél még tovább is. Valószínűsíthető, hogy akár egy éven át is védettséget nyújthatnak a vakcinák, az élethosszig tartó védelem eléggé valószínűtlen. Nagy-Britanniában már most arra készülnek, hogy szeptemberben második emlékeztető oltást adnak be.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!