Férfiak esetében már a 35 fölötti testtömegindex (BMI) a koronavírusos megbetegedés súlyosra fordulásának komoly kockázatával jár, míg nőknél csak a 40 fölötti – állapította meg egy, a European Journal of Clinical Microbiology & Infectious Diseases szaklapban publikált tanulmány. Korábbi kutatások már rávilágítottak arra, hogy az elhízás a súlyos megbetegedés kialakulása, a hospitalizáció és a halál szempontjából is komoly rizikófaktort jelent, de azt eddig még nem vizsgálták, hogy milyen mértékű elhízás jelent igazi kockázatot, illetve hogy a nemek közt tapasztalható-e különbség ebben a tekintetben.
A New York-i kutatók 3530 beteg adatait elemezték, az érintetteket a Montefiore Medical Center intenzív osztályán ápolták tavaly március 10. és május 1. között – írja a MedicalXpress. Testsúlyuk alapján több csoportba osztották a betegeket: normál testsúly (25-ös BMI alatt), túlsúly (25–29-es BMI között), első fokú elhízás (30–34-es BMI között) és másod és harmadfokú elhízás (35-ös BMI fölött).
A másod- és harmadfokú elhízott betegeknél nagyobb volt a kórházi halálozás valószínűsége,
különösen a normál testsúlyú csoportba tartozó betegekhez képest, ez az összefüggés pedig az elhízási növekedésével egyre erősebb volt. Ezeknél a betegeknél nagyobb volt a valószínűsége annak is, hogy súlyos tüdőgyulladás alakul ki, és nagyobb volt az intubáció esélye. A férfiak esetében mind a másodosztályú (35-ös BMI), mind a harmadosztályú elhízás (40-es BMI) magasabb halálozási kockázattal járt együtt, míg ugyanez csak a harmadosztályú elhízási osztályba tartozó nők esetében volt igaz.
Azt is vizsgálták, hogy a gyulladásos állapotok kialakulása összefügg-e az elhízással, a halálozás magasabb kockázatával, az intubáció szükségességével és a súlyos tüdőgyulladás kialakulásának kockázatával. A szisztémás gyulladást az interleukin 6 (IL-6) citokin szintjének mérésével értékelték. Megállapították, hogy a koronavírusban elhunyt betegeknél magasabb volt az IL-6 átlagos szintje, mint a túlélőknél, és a férfiaknál magasabb volt az IL-6 átlagos szintje, mint a nőknél. Az átlagos IL-6-szintek az életkorral is emelkedtek.
A szerzők azonban nem találtak egyértelmű összefüggést az IL-6 és az elhízás között,
ami arra utal, hogy bár a gyulladás szerepet játszhat a súlyos betegségben és a koronavírus okozta halálozásban, nem ez lehet az a mechanizmus, amely a súlyos betegség, a halálozás és az elhízás közötti összefüggés hátterében áll.
Feltételezik, hogy az elhízás más mechanizmusok révén növelheti a rosszabb kimenetel kockázatát a betegeknél, például az érintett tüdőfunkció, a fokozott légzési munka vagy a SARS-CoV-2 sejtekbe jutását lehetővé tevő ACE2-receptor nagyobb mértékű jelenléte a zsírszövetben.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!