Nyitókép: MTI/AP/Hszinhua/Jin Liwang

Kiderült, okozhat-e bajt Magyarországon a földbe csapódó kínai űreszköz

InfoRádió
2021. május 5. 19:14
Kiszámítható az Egyenlítőtől való keringési távolság, így ismert az a sáv, ahol becsapódhat a Hosszú Menetelés 5B kínai hordozórakéta, vagy egyes darabjai.

Irányíthatatlanná vált a kínai Hosszú Menetelés 5B nevű hordozórakéta, amely jelenleg 27 000 km/órás sebességgel köröz a Föld körül, de senki nem tudja, hol csapódik majd be.

Az űreszközt április 29-én indították útjára és a Mennyei Harmónia nevű, épülő kínai űrállomás első elemeit szállította a világűrbe.

A Hosszú Menetelés 5B rakéta felépítését és az irányíthatatlanná vált darabot Zsombok Gábor, a Galileo Webcast szakkommentátora mutatta be az InfoRádióban.

"Van egy központi, folyékony hidrogént és oxigént használó fokozat, amely végig működik a pályára állás során, illetve van még négy oldalsó, gyorsító rakéta, amelyek kerozint és folyékony oxigént égetnek. Ezek a repülés korai szakaszában leválnak, és a tengerbe csapódnak. A problémát a Hosszú Menetelés rakétájának központi fokozata jelenti, amely üresen körülbelül 10-15 tonna tömegű, 33 méter hosszú és 5 méter átmérőjű. Ez az elem alacsony Föld körüli keringő pályára kerül, és mivel

a kínaiak eddig nem tudták ezt a fokozatot használat után a Föld körüli pályáról eltávolítani és elégetni kontrollált körülmények között, ez a fokozat kontrollálatlanul kering a Föld körül."

Magyarországra bizonyosan nem zuhan majd az űrrakétadarab, de hogy hol és mikor ér földet, azt most még nem lehet megmondani – magyarázta Zsombok Gábor.

"Általános ökölszabály, hogy az eszköz kétharmada, háromnegyede el fog égni a légkörben, viszont a nagyobb, szívósabb darabok, például

merevítők, hajtóművek elérik a Föld felszínét,

amelynek a nagyobb része óceán, de bármi megtörténhet."

Az eszköz 42 fokos hajlásszögű pályán kering az Egyenlítőhöz képest, ami azt jelenti, hogy magasabb vagy alacsonyabb szélességre nem jön, Magyarország pedig a 47. szélességi körön van. Tőlünk délre azonban pár napon vagy egy-két héten belül okozhat bajt Zsombok Gábor szerint.

És hogy miért nem tudják megmondani, hogy mikor következik be a becsapódás?

"Elsősorban ez a Föld felső légkörének a sűrűségétől függ, ami viszont a földin kívül a Nap-tevékenységnek is ki van szolgáltatva."

Nem először fordul elő, hogy irányíthatatlanná vált kínai űreszközök zuhannak vissza a Földre.

  • 2018 tavaszán a Mennyei Palota űrállomás darabjai
  • egy évvel ezelőtt, tavaly májusban pedig szintén egy Hosszú Menetelés 5B hordozórakéta darabjai hullottak az égből. Ez utóbbi rakétadarabok New York felett is elszáguldottak, de végül nagy részük az Atlanti-óceán felett égett el, egyes darabok pedig elérték a Nyugat-Afrika partjait, Elefántcsontparton épületekben is kárt tettek.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Lezuhanó kínai hordozórakéta - Zsombok Gábor
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást