Nyitókép: Pixabay

Tőlünk függ a vírus terjedésének gyorsasága, nem az időjárástól

Infostart
2020. november 8. 21:24
Az emberi viselkedésen múlik, hogy mennyire terjed a koronavírus, a páratartalomnak és az időjárásnak kis hatása van rá.

Önmagában az időjárásnak nincsen szignifikáns hatása a koronavírus terjedésére az austini University of Texas kutatása szerint: a hőmérséklet és a páratartalom nem játszik akkora szerepet a vírus terjedésében, mint azt eleinte gondolhattuk.

A pandémia kezdetén népszerűen reményteli nézet volt, hogy a nyár és a magasabb hőmérséklet majd megállítja a vírus terjedését, de a megbetegedés és az időjárás közti kapcsolat nem ennyire egyszerűen működik. Az időjárás ugyanis nemcsak a környezetre hat, amelyben a vírus túlélhet, hanem az emberi viselkedésre is, ez utóbbi pedig sokkal jobban hat a betegség terjedésére, mint az előbbi.

"Az időjárás hatása alacsony, olyan, egyéb faktorok, mint például a mobilitás, sokkal inkább befolyásolják a terjedést.

Valójában az időjárás az egyik utolsó relatíve fontos körülmény, amely befolyásolja a vírus továbbadását"

– fogalmazott Dev Niyogi, a kutatás vezetője a MedicalXpress cikkében.

Hogy megtudják, pontosan milyen hatásoktól függ a vírus terjedésének sebessége, a hőmérséklet és a páratartalom összevonásából egyetlen értéket képeztek, majd a márciustól júliusig terjedő periódust vizsgálva arra voltak kíváncsiak, hogyan hatott ez az érték a terjedésre amerikai államok és megyék, illetve országok és régiók szintjén, valamint világszinten. Az emberi viselkedést a mobiltelefonok cellaadatai alapján amerikai államok és megyék szintjén vizsgálták. Hogy eredményeik ne tartalmazzanak torzítást, népességszámnak megfelelő kiigazítást is alkalmaztak.

Az időjárás gyakorlatilag nem hatott a terjedésre: relatív fontossága mindössze háromszázalékos volt. Azaz nincsen olyan időjárástípus, amely kevésbé vagy jobban kedvezne a koronavírus terjedésének. Az emberi viselkedés hatása ugyanakkor tagadhatatlan. A következő faktorokat találták magas relatív fontosságúaknak:

  • utazás – 34 százalék
  • az otthontól távol töltött idő – 26 százalék
  • nagy népességű területen tartózkodás – 23 százalék
  • zsúfolt városok – 13 százalék

A kutatók szerint a spekulációk arról, hogyan viselkedik majd bizonyos időjárási körülmények közt a vírus, laboratóriumi körülményeket figyelembe véve készültek, de a valóság másképp működik.

"Nem szabad a járványra az időjárás és a klíma által vezérelt jelenségként gondolnunk.

Személyes óvintézkedését kell tenni, tudatában kell lenni a város veszélyeinek"

– mondta Sajad Jamshidi, a tanulmány egyik szerzője.

"A koronavírus mindent megváltoztathat, mondják – fejtette ki Niyogi – Korábban az időjáráshoz hasonló faktorok vizsgálatából indultunk ki, az emberekig szűkítve a kört. Most érdemes lenne az emberektől kezdenünk. A vírusnak való kitettség irányából kezdődő vizsgálódás új paradigmát jelent, melyhez új technikákra, akár mesterséges intelligencia bevonására lesz szükség."