Nyitókép: MTI/Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI)

A járványok története rossz hírt tartogat a koronavírusról is

Infostart
2020. október 25. 11:12
Mindenkit az érdekel, mikor lesz vége a pandémiának: egy közegészségüggyel és betegségekkel foglalkozó történész szerint érdekesebb azt áttekinteni, a korábbi világjárványoknak mi vetett véget, vagy mi szelídítette meg azokat annyira, hogy mára együtt tudjunk élni az érintett betegségekkel.

Ha arra vár, hogy a koronavírus majd teljesen eltűnik a Föld színéről, rossz hírünk van. Egyetlen világjárványért felelős betegséget sikerült eddig eltörölnünk, ez pedig a himlő. Nükhet Varlik a Conversationnek írt cikkében leírja, hogy a WHO vezette, a hatvanas-hetvenes években szervezett tömeges oltási kampányok a nyolcvanas évekre teljesen eltüntették a kórt. Erre viszont sem azelőtt, sem azóta nem volt példa egyetlen betegség esetében sem.

Az emberiséggel egyidős malária két éve 405 ezer ember halálát követelte. A tuberkolózis, a lepra és a kanyaró is több ezer éve ismert betegségek, egyikre sincsen gyógyír, holott a tudósok hatalmas erőfeszítéseket tesznek arra, hogy megtalálják azt. És akkor a HIV-et, az ebolát, az influenzát és a különböző koronavírusokat, köztük a most taroló SARS-CoV-2-t nem is említettük.

Az új koronavírussal kapcsolatosan először abban reménykedtünk, majd a meleg időjárás kifullasztja lendületét, később a nyájimmunitás teóriája kapott hangot – mára már bizonyított, hogy egyik sem jelent megoldást. Valamelyest javítani a helyzeten csak a járvány terjedését kontrolláló és gátoló intézkedések, mint a szigorú tesztelés és kontaktkutatás, valamint a távolságtartás és a maszkviselés tudtak. A pandémia kiterjedését tekintve azonban biztos, hogy ennyi nem elég annak megállításához. A vakcinát várja most mindenki, de szakértők szerint még ez, és a betegség legjobb terápiájának megtalálása sem vezet majd a koronavírus teljes eltörléséhez. Valószínűbb, hogy velünk maradva időről időre helyi kitöréseket produkál, akárcsak a szezonális influenza.

Hogy a fertőző betegségek valós kockázata mekkora napjainkban, azt a következő adat mutatja meg: a halálozások egyharmadáért felelnek évente, főként a fejlődő országokban.

Az emberiség szenved a régóta velünk élő betegségektől, a klímaváltozás, a globális légi utazások és az ökológiai zavarok korában ugyanakkor ezt új betegségek megjelenése is súlyosbítja.

A megelőzhető és gyógyítható betegségekkel sem tudunk mindig elbánni: a pestis, az emberiség történelmének leghalálosabb kórja az idei évben is szedett áldozatot. Az ötezer éve velünk élő betegség legalább hatszáz éven át tért vissza nagyjából évtizedenként, hónapokig vagy akár évekig tombolva. A középkori Egyiptom mezőgazdaságára olyan csapást mért, amelybe az ország akkori uralkodó dinasztiája is belebukott.

Reménykedhetünk tehát abban, hogy a SARS-CoV-2 felszámolható betegségnek bizonyul, de a járványok története nem éppen ebbe az irányba mutat. Egy használható oltás sem helyez mindenkit tökletes biztonságba, de ha a koronavírus jövendőbeli oltási programja meggyengül, a betegség újra tombolhat, ahogyan a kanyaróval és a gyermekbénulással is megtörtént már. Nem azon kell tehát gondolkodni, mikor tűnik el a járvány, hanem hogy mely lépések szükségesek a vele való együttéléshez.