Tory Kálmánt, az MTA-SE Lendület Nephrogenetikai Kutatócsoport vezetőjét 2007-ben kereste meg egy vesebetegségekkel foglalkozó kollégája, miután egy olyan kislányt gondozott, akinek a betegségét nem sikerült megfeleltetni egy ismerttel sem. A professzor abban remélt segítséget, hogy sikerül közösen meghatározni a betegség okát.
Megvizsgálva a családot, az volt látható, hogy az utolsó három generációban több fiú is szenvedett egy nagyon súlyos betegségben, ami az életük első éveiben a halálukhoz vezetett. A szakemberek ez alapján jutottak arra, hogy egy olyan betegségről lehet szó, miután a fiú gyermekek esetében sokkal súlyosabb, mint a lányokéban, ami X-kromoszómán kell hogy öröklődjön.
Következő lépésként meghatározták, hogy ezen kromoszómának mely régiójában kell lennie a betegségéért felelős génnek. Ehhez összehasonlították a beteg és az egészséges családtagok kromoszómáit – mondta az InfoRádióban Tory Kálmán. Miután ez megtörtént, meghatározták az érintett régióban található gének nukleotidsorrendjét, tehát a DNS pontos összetételét.
Megtalálva azt a hibát, amely három generációval korábban alakult ki, tudták azonosítani a betegségért felelős eltérés.
A következő kihívás az volt, hogy a szakemberek megértsék, az a gén, amely korábban egy teljesen más betegségben ismert volt kórokként, miként okozhat egy egészen eltérő, vesebetegséggel járó kórképet – ismertette a szakember. Ehhez volt fontos a gén által kódolt fehérje szerkezetének a vizsgálata, amit Karancsiné Menyhárd Dóra végzett az ELTE-n a fehérjemodellező kutatócsoportban. Az egyetem tudományos főmunkatársa mutatott rá arra, hogy a nyálkahártya-, bőr- és körömeltérésekkel járó betegség, amit eddig ezen génhez kapcsoltan ismertek, a fehérje egy teljesen más régióját érinti.
A feltárt új eltérés azonban egy teljesen más mechanizmusért felelős, ami a fehérje átíródáshoz szükséges molekuláknak, az RNS-nek a módosítását érinti – folytatta az MTA-SE Lendület Nephrogenetikai Kutatócsoport vezetője. A további vizsgálatokhoz szükségeltetett egy állatmodell, egy zebrahalmodell, amit Varga Máté adjunktus az ELTE genetikai tanszékén hozott létre, és Balogh Eszter a Lendület Kutatócsoportban vizsgált tovább, rámutatva: valóban, a szerkezeti hipotézisnek megfelelően
a génben talált variáns az RNS-módosítást befolyásolja, és nem érinti a fehérje korábban ismert funkcióját.
Tory Kálmán arra is kitért, hogy 2009-ben, amikor a gént azonosították, Magyarországon még nem volt módjuk arra, hogy részben meghatározzák azt a kromoszomális régiót, amely a betegségért felelős lehetett, ezért a korábbi munkahelyén, egy párizsi laboratóriumban került sor a vizsgálatra, amely révén megtalálták az a régiót, amely a betegségért felelős gént magában foglalja. De nem volt lehetőségük idehaza arra sem, hogy meghatározzák pontosan a DNS összetételét, így a megszekvenálásra Kölnben került sor, aminek köszönhetően – már itthon – végül megtalálták azt a nagyszülői generációban kialakuló, DNS-építőelemben lévő cserét, ami a betegséget okozza.
Később az volt „hallatlanul izgalmas" – emelte ki a szakember –, hogy egy angol kutatócsoport kereste meg őket, mondván, ugyanebben a betegségben megtaláltak egy másik génben egy kóroki variánst. Amit ők találtak, ezen variáns által okozott aminosavcsere, tehát a fehérjeösszetételben bekövetkező csere ugyanazt a hatást érte el ebben a fehérje-komplexben, mint a Lendület Kutatócsoport által talált variáns egy másik génben, egy másik fehérjében. A két megtalált variáns által kódolt aminosavcsere egymással van kapcsolatban – tette hozzá Tory Kálmán.
Vagyis ugyanaz a kapcsolat károsodik két különböző fehérjében talált eltérés hatására.
„Gyönyörű és ritka, hogy egy szindrómát úgy írjunk le, hogy ugyanazon kapcsolatot találjuk károsodottnak két különböző fehérje oldaláról” – fogalmazott.
Az elmúlt 30 évben több mint ötezer betegségben sikerült hasonló módszerrel azonosítani a kóroki gént, valamint a mechanizmust. Tehát állatmodellek létrehozásával és fehérjeszerkezeti analízisekkel értik meg a szakemberek egyre több betegségnek az okát, és ez mindenképp előre vetíti azt, ha közvetlenül nem is teremti meg annak lehetőségét, hogy kezelni tudják, de megértve a betegséget, a felelős kórfolyamatot, egy nap bele tudjanak abba szólni, és a betegséget gyógyítani tudják – hangsúlyozta a Lendület Kutatócsoport vezetője. Addig az a haszna a genetikai vizsgálatoknak, hogy megértsék, hogyan öröklődik a betegség, hogy meg tudják mondani, hogy kinél fordulhat elő, és ki az, akinél nem.