A négyéves projekt témája az űridőjárás fizikai folyamatainak vizsgálata, illetve megbízhatóbb, pontosabb űridőjárás-előrejelző módszerek kidolgozása – mondta az InfoRádiónak Petrovay Kristóf, az ELTE TTK Csillagászati Tanszékének vezetője.
„Az űridőjárás a Napból eredő zavarok összefoglaló neve, amelyek a Föld körüli térségben észlelhetők. A világűr nem teljesen üres – jegyezte meg a szakember –, egy ritka, de nagyon nagy sebességgel áramló, nagy energiájú plazma tölti ki, amelynek fő forrása a Föld környezetében a Nap. Az ebben mutatkozó zavarok elsősorban az űreszközeinket befolyásolják, de közvetve, a mágneses tér és a légkör zavarain keresztül a földfelszíni, jellemzően elektronikai rendszereket is. Vagyis
az előrejelzésnek komoly gazdasági gyakorlati jelentősége is van”
– fogalmazott Petrovay Kristóf.
A projektben, amelynek célja az űridőjárás rövidebb és hosszabb távú előrejelzésének javítása, a kutatók többek között olyan alapvető fontosságú plazmaasztrofizikai kérdésekre keresik a választ, mint a Nap mágneses aktivitásának eredete, illetve a napkitörések előrejelezhetőségének matematikai, szuperszámítógépes, illetve mesterséges intelligencia alapú módszerekkel történő pontosabb modellezése – magyarázta a szakember.
„Az űrtudomány egy interdiszciplináris terület. A Napot csillagászati eszközökkel vizsgáljuk, az űrben viszont helyszíni méréseket végzünk szondákkal – fogalmazott a tankszékvezető. – Természetesen a számítógépes adatfeldolgozásnak nagy szerepe van, a mostani projektben különösen,
több kutatócsoport is mesterséges intelligencia, illetve neuronhálózatok bevetésével próbál előrejelzéseket adni.”
Az ELTE Csillagászati tanszékének vezetője hozzátette, a támogatás azért is jár, hogy minél több fiatal kutatót vonjanak be a munkába.
„A nemzetközi képzési hálózatok célja, amelyet az Európai Unió finanszíroz, hogy a kutatási projektbe minél több pályakezdő kutatót kapcsoljunk be, akik ezen a témán dolgoznak, és doktori fokozatot szereznek a program során” – ismertette. Ráadásul a doktori fokozatokat két különböző európai egyetem közösen adja ki: a fiatal kutatók, doktoranduszok két évet töltenek az anyaintézményben, majd további egyet egy partnerintézményél.
A kutatási program ideje alatt minden fiatal kutató legalább egy hónapot tölt majd a Magyar Napfizikai Alapítvány gyulai Bay Zoltán Napfizikai Obszervatóriumában. Emellett a SOLARNET programban készülő, 4 méter átmérőjű Európai Naptávcső előkészítő kutatásaiba is bekapcsolódnak az űridőjárást kutató projekt doktoranduszai.