Amikor a francia kormány kijárási korlátozásokat vezetett be a koronavírus terjedésének megállítása érdekében, Stephanie Lizy-Destrez űrkutató, a franciaországi ISAE-SUPAERO űrkutató központ munkatársa úgy döntött, "a lehető legtöbbet hozzák ki ebből a rossz helyzetből" és felvette a kapcsolatot az egyetemista önkéntesekkel. Mint elmondta,
nem tudják pontosan szimulálni az űrutazást: kimaradnak az olyan feladatok, mint például a mintagyűjtés a bolygó felszínéről a holdjáró segítségével,
ráadásul a résztvevők megszakíthatják virtuális útjukat azzal, hogy naponta sétát tesznek szobájukon kívül.
A diákok számítógépes feladatokat végeznek, például a mentális képességeiket ellenőrző és memóriájukat vizsgáló teszteket töltenek ki. Naplót vezetnek és ötnaponta kitöltenek egy kérdőívet. A hallgatók eltérő motivációkkal rendelkeznek, mint az igazi asztronauták - emelte ki Lizy-Destrez.
"A vizsgálatban résztvevők számára ez egy korlátozás, melyet rájuk kényszerítettek" - mondta. De a szűk lakótér - a hallgatók 12 négyzetméteres szobákban élnek - és a mozgási és tevékenységi korlátozások hasonlatosak ahhoz, mint amelyet az űrben dolgozóknak meg kell tapasztalniuk.
Emellett olyan pszichológiai hatások is érik az embereket, melyeket a kutatóknak nagyon alaposan meg kell érteniük, mielőtt asztronautákat küldenek a Marsra egy olyan misszió keretében, mely több hónapig eltart.
2017-ben hat önkéntes két hetet töltött el Lengyelországban egy szimulált Mars-bázison. Az amerikai Utah államban lévő Mars Desert Kutatóállomáson szintén végeznek szimulált missziókat. A legtöbb szimulációban eddig 4-6 fő vett részt.
Emmanuel Macron francia államfő közölte,
május 11-től Franciaország fokozatosan megkezdi a korlátozások lazítását.
Ahogyan a hosszú űrmisszióról hazatérő asztronautáknak, úgy az egyetemistáknak is fokozatos visszaszokásra lesz szükségük. Vigyáznunk kell, mert váratlan viselkedési minták is előfordulhatnak" - mondta Lizy-Destrez.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!