A középkori Budafelhévíz topográfiája a kórház udvarán májustól október végéig tartó megelőző feltárás előtt nem volt ismert, csak oklevelek adataiból lehetett bizonyos következtetéseket levonni, elsősorban a templomtól északra elhelyezkedő temető, nyugatról a kanonokházak, északról a mészárszékek és a kikötő elhelyezkedését feltételezni.
(A település plébániatemploma, a Szentháromság templom III. Orbán pápa 1187-es oklevele szerint egy magyar alapítású ispotályos rend, az Esztergom szentkirályi keresztesek, a stefaniták tulajdonában volt, akiknek a 13. század közepén már rendházuk is állt itt, sőt hamarosan a mezőváros legfőbb birtokosai lettek. Templomukat a mai Margit körút, Török utca és Frankel Leo út által határolt bérház helyén, annak építése során Supka Géza tárta fel 1906-ban.)
A mai udvar nyugati felén több mint ötven méter hosszúságban, 7-10 méter szélességű észak-déli irányban húzódó lekövezett útfelület került elő.
A köveken és a kövek között rengeteg érmet és sok lópatkót találtak, amelyek kétségkívül jelzik az út intenzív használatát, egykori jelentős forgalmát.
Az út nyugati oldalán egy középkori pince szárazon rakott falát és a pince betöltését találták. Az út keleti, Duna felé eső oldalán két későközépkori házat tártak fel.
"Mivel a mai udvar nagy része az újkorban beépítetlen volt, az egyik ház alsó szintje embermagasságban ránk maradt. És ez még nem minden. A kőfalak között vastag omladékréteget találtunk, amely az épület favázas szerkezetű vagy egyszerűen vályogból épült felső szintjének, valamint az alsó szint tégla boltozatának beszakadt maradványaiból képződött. A vörösre égett vályogrögök, elszenesedett gerendadarabok és a téglák között a valószínűleg a felső szinten álló kályha nagy mennyiségű töredékét, üveg ablakszemek darabjait egy ablak kitűnő állapotú vasrácsát, két ajtó vasalását és két kulcsot is találtunk.
A ház lakóinak munkájáról kapa, ásó, csákány, csáklyák, mindennapjairól tányérok, poharak, fazekak, fedők tanúskodnak, de még övcsatokat, gyűrűket és bronz könyvvereteket is találtunk.
Az én kedvencem egy kis persely, amelyet nem tört össze egykori tulajdonosa és nem roppantott össze a rárakódott évszázadok súlya sem, hanem tele ezüstpénzzel, épen hevert a padlón" - írta Fényes Gabriella, a Budapesti Történeti Múzeum régésze.
Feltártak egy kutat, amely körül, de főleg a Duna felé eső oldalán, közvetlenül a parti sávban vastag szemétréteg húzódott. Ez azonban nem a modern kor műanyag hulladéka, hanem a régészek kincsesbányája.
Telis tele volt ugyanis gyönyörű középkori edényekkel, poharakkal, kancsókkal, korsókkal, gyertyatartókkal, fazekakkal, melyeket a múzeumi kutatás fog szóra bírni.
A mai kórházudvar déli részén előkerült másik középkori ház is. "Mindkét pusztulási rétegben sok sörétet találtunk. Talán a házak a török elleni harcok során, esetleg Buda 1686-os ostromakor pusztultak el? Ezt egyelőre nem tudjuk, a leletanyag pontos elemzése és keltezése adhat választ rá" - írta a szakember.
Számos érdekesség, egy rejtélyes, kútban talált lótetem, valamint 14-15. századi jellegzetes budai fehér fazekak és poharak apró maradványai késztetik gondolkodásra a tudósokat az értékes leletanyag kapcsán. A teljes beszámoló elolvasható a regeszet.aquincum.hu oldalon!