Kevés a remény arra, hogy élve megtalálják azt a nyolc embert, aki eltűnt az új-zélandi Fehér-szigeten a vulkánkitörés után – közölték kedden az új-zélandi hatóságok. Bruce Bird rendőrfelügyelő sajtótájékoztatóján azt mondta: legfrissebb adataik szerint 47-en voltak a szigeten, amikor a tűzhányó helyi idő szerint hétfő délután két órakor kitört.
Harmincnégy embert sikerült kimenteniük helikopterekkel.
Közülük 31-en kórházban vannak égési sérülésekkel, és 27 sérült esetében testfelületük több mint 71 százaléka megégett. Kedden még mindig túl veszélyesek voltak a körülmények ahhoz a szigeten, hogy az eltűntek keresésére induljanak.
Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök pedig azt mondta, hogy
egy repülőgép a levegőből vizsgálta a szigetet, és nem látta élet nyomát.
A halottak, az eltűntek és a sérültek között öt új-zélandi, 24 ausztrál, kilenc amerikai, négy német, két kínai, két brit és egy malajziai van a hatóságok szerint. Az ügyben a rendőrség nyomozást is indított.
Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus egyetemi tanár, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője az Infostartnak küldött elemzésében azt a kérdést veti fel, hogy van-e helye a vulkánturizmusnak. Nem ez az első ilyen halálos kimenetelű vulkánkitörés ebben az évben. Nyáron az olasz Stromboli kitörésekor halt meg egy turista, és csak a véletlenen múlt, hogy nem lett több halálos áldozat, mivel a vulkánkitörés éppen a turistacsoportok hegyre történő elindulása előtt következett be. Néhány évvel ezelőtt pedig
a japán Ontake váratlan kitörése több mint 200 embert érintett a hegyen, a halálos áldozatok száma meghaladta a hatvanat.
Minden tűzhányó más, mindegyik másképpen működik. Vannak olyanok, amelyekről tudjuk, hogy képesek olyan kitörésre, amit nem lehet előre jelezni, de vannak olyanok is, amelyekről nincs ennyi ismeretünk sem és ott valóban bármikor, bármi bekövetkezhet. Sok vulkánnál nagy érzékenységű műszerek vannak kitelepítve, de több mint az aktív vulkánok fele nem áll állandó megfigyelés alatt. A White-sziget vulkánja a jobban megfigyelt tűzhányók közé tartozik. Akkor mégis, hogyan következik be egy ilyen tragédia? – veti fel a kérdést a vulkanológus.
A vulkanológiai munka célja, hogy minél jobban megismerjük a tűzhányók működését és e tudás segítségével igyekezzünk emberéleteket megóvni – írja Harangi Szabolcs. Vannak azonban olyan vulkáni kitörések, amelyek nagyon gyorsan következnek be és nem adnak semmi előjelet! Ilyenek azok a vulkáni működések, amikor még csak a magma sem jut a felszínre. A magma, azaz a felszín alatti kőzetolvadék sekély mélységbe nyomul és ott megakad, a 700-1000 Celsius fokos hőmérséklete következtében felfűti a felette lévő kőzeteket és a felszín alatti vizeket, úgy mint a talajvizet, a magmából kikerülő, úgynevezett hidrotermális oldatokat, a felszíni repedéseken leszivárgó csapadék, esetenként tengervizet. A forráspont fölé hevített víz a kőzet pórusaiban raktározódik mindaddig, amíg nem történik egy olyan esemény, legyen az egy kisebb földrengés vagy a magma nyomóereje, esetleg magmás gázok kiszabadulása, hogy az óriási nyomás alatt lévő rendszer megbomlik, a túlhevített víz hirtelen gőzzé válik, ami hatalmas energiájú robbanást okoz.
A kőzettest piciny darabokra esik szét és zúdul a felszínre.
A felszínen e folyamatot, ahogy számos videofelvétel is mutatta, úgy látjuk, hogy egyik pillanatról a másikra hirtelen forró vízgőz csap fel, majd sötét vulkáni hamu lövell ki, esetenként kisebb-nagyobb kőzetblokkok repülnek ki és záporoznak nagy területen. A kitörési felhő végül a nagy súlya alatt összeomlik és oldalirányba torlóárak hömpölyögnek szét nagy sebességgel.
Egy ilyen kitörés esetében, ha közelben emberek tartózkodnak, akkor nincs menekvés.
A kitörés rövid idő alatt történik, percek vagy néhány 10 perc alatt, de a következmény halálos.
A White-szigetről lehetett tudni, hogy egy ilyen kitörés bármikor bekövetkezhet. Az elmúlt évtizedekben számos ilyen történt. Az Új-Zélandtól mintegy 50 kilométer távolságban lévő piciny sziget, ami magántulajdonban van, azonban kedvelt turistacélpont. Az új-zélandi szakemberek néhány hete jelezték, a vulkáni rendszerben arra utaló jeleket találtak, hogy bekövetkezhet egy ilyen kitörés, de ennek esélyét még kis valószínűségűnek gondolták. A turistaidény azonban zajlik, sokan szeretnék látni a gőzölgő vulkáni krátert, a kiáramló gázoktól és oldatoktól elszíneződött kőzeteket, a vad környezetet. Helyi idő szerint hétfő délután mintegy 50 turista tartózkodott a helyszínen, többen a kráterben voltak. Ekkor következett be a váratlan kitörés.
Mondhatni rossz helyen és rossz időben, de nem lehet e kérdést csupán egy véletlen egybeeséssel elütni, még akkor is, ha egy ilyen esetnek valóban nagyon kicsi a valószínűsége – vélekedik a kutató..
A vulkanológusok ma már sokkal nagyobb eséllyel tudnak előrejelzést adni, még akkor is, ha a kitörés pontos idejét nem is lehet előre megmondani. Ezek az előrejelzések is életek tízezreit óvták már meg.
A tragédiák elkerüléséhez azonban szükséges a felkészülés is.
Szükséges, hogy az emberek, különösen, akik veszélyes helyekre, mint például aktív vulkánokra mennek, tudatában legyenek, hogy mi történhet, az milyen veszéllyel jár és szükséges, hogy a hatóságok is ennek megfelelően biztosítsák a látogatást.
A turizmus óriási léptékben növekszik, egyre többen kelnek útra, egyre több helyre juthatunk el, de ahhoz, hogy biztonságban, élményekben gazdagodva visszatérjünk elengedhetetlen, hogy felkészüljünk a veszélyhelyzetekre is. A vulkanológus munkája ezért arra is kiterjed, hogy minél szélesebb körben juttassák el az ismereteket, ez is a tudomány feladata – írja Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár és kutatócsoport-vezető.