A friss mutatók meghaladják az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2014-es jelentésében szereplő számokat, továbbá azt sugallják, hogy a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény célkitűzéseit - a Föld felmelegedésének az iparosodás előtti korszakhoz képest legfeljebb 2, de lehetőség szerint 1,5 Celsius-fokban való korlátozása -, még nehezebb lesz megvalósítani.
A globális átlaghőmérséklet mostanra bekövetkezett mindössze 1 Celsius-fokos emelkedése nyomán is egyre pusztítóbb hőhullámok, aszályok, áradások, trópusi ciklonok és a tengerszint emelkedése sújtják a bolygónkat.
Az IPCC 2021-re várható következő átfogó jelentésének alapját már az újgenerációs klímamodellek, köztük a most publikált két francia tanulmány fogják adni.
A francia Nemzeti Meteorológiai Kutatóközpont (CNRM) és a Pierre Simon Laplace Intézet Klímamodellező Központjának két új modellje szerint a megnövekedett légköri szén-dioxid-koncentráció könnyebben fel fogja melegíteni a Föld felszínét, mint azt a korábbi számítások sugallták.
Amennyiben az eredmények igaznak bizonyulnak, akkor ez a magasabb "egyensúlyi klímaérzékenység" (ECS) azt fogja jelenteni, hogy az emberiség "szén-dioxidbüdzséje" valószínűleg zsugorodni fog.
A szakemberek szerint a gyorsabb ütemű melegedés kevesebb időt enged az alkalmazkodásra és növeli az esélyét az olyan éghajlati "fordulópontok" bekövetkezésének, mint a permafroszt - állandóan fagyott talaj - olvadása, ami tovább erősítené a melegedést.
Az IPCC óceánok és a Föld fagyott régióinak állapotával foglalkozó - egyelőre csupán vázlatos - különjelentése szerint a felszíni permafroszt 33-99 százaléka elolvadhat 2100-ig a globális szén-dioxid-kibocsátás megfékezése nélkül, aminek nyomán több milliárd tonna üvegházhatást okozó gáz kerülne a levegőbe.