„Veszélyes éghajlatváltozási küszöbértékeket találtunk, amelyekről eddig nem tudtunk” – mondta el az AFP-nek Tapio Schneider, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pasadenai bolygókutató központjának tudósa, a tanulmány vezető szerzője. Az úgynevezett sztratokumulusz – réteges gomolyfelhőzet – a szubtrópusi óceánok mintegy 20 százaléka felett terül el, többnyire a nyugati félteke tengerei – Kalifornia, Mexikó és Peru partjai – közelében.
Ha ez a felhőtakaró eltűnik, a Föld drámaian, akár nyolc fokkal is felmelegedhet.
Ez az emelkedés hozzáadódik az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedéshez. Az ilyen mértékű melegedés megolvasztaná a sarki jeget és több tíz méterrel emelné a tengerszintet – írja az MTI.
„Jelentéktelennek tűnő, nagyon gyakori, alacsony szintű felhőfajta” – mondta a réteges gomolyfelhőről az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója az InfoRádiónak, hozzátéve: általában két kilométeres magasság alatt fordul elő, csapadékot csak ritkán eredményez. Lakatos Mónika hangsúlyozta: ez a felhőzet a Napból érkező sugárzás mintegy 30 százalékát veri vissza, teszi ezt nagy területen.
Utoljára nagyjából 50 millió éve, az eocén korban volt ilyen forró a Föld, akkor krokodilok lakták az Északi-sarkvidéket. A tudósok szerint fele ekkora melegedés is meghaladná az ember alkalmazkodási képességét. A 19. század közepe óta, főként az utóbbi ötven évben történt, alig egyfokos melegedés is elegendő volt, hogy súlyosbítsa a hőhullámokat, a szárazságokat, az árvizeket és a ciklonokat.
A 2015-ben megkötött párizsi klímaegyezmény „jóval” két fok alatt tartaná a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti átlaghoz képest.
Az alacsony szintű, úgynevezett sztrátusz típusú rétegfelhők viselkedésének innovatív modellezésével Schneider és kollégái azt állapították meg, hogy a tengeri védő felhőréteg a szén-dioxid 1200 ppm-es koncentrációjánál kezdene felszakadozni. Az ember okozta globális felmelegedés kezdete óta csaknem 45 százalékkal – 285 ppm-ről 410 ppm-re – emelkedett a szén-dioxid koncentrációja.
A gáz kibocsátásának jelenlegi ütemében az 1200 ppm-es szintet 2104-ben érnénk el , mondta az AFP-nek Malte Meinshausen, a Melbourne-i Egyetem klímakutatója egy idén megjelenő tanulmányra utalva. Az is aggasztó, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés a természetes források – köztük az állandóan fagyott talaj, a permafroszt – szén-dioxid- és metánkibocsátását okozhatja, ami legyőzné az ember emissziócsökkentési törekvéseit.