A Peloponnészoszi-félszigeten, Khiliomodi falu közelében szeptember és október elején végzett ásatások felszínre hozták az első tárgyi bizonyítékokat a gazdag Tenea város létezésére, ráadásul azon a helyen, ahol a fekvését feltételezték.
Khilimodi mellett 2013 óta folynak ásatások, de a közelmúltig csak temetőkben ástak, a kora őszi ásatások során bukkantak magának a településnek a maradványaira, házfalakra, ajtónyílásokra, márvány padozatokra, kövezett utakra, cserépedényekre az i.e. 4. századtól a késő római korig terjedő időszakból. Találtak 2000 ritka pénzérmét is, ami arra utal, hogy gazdag városról volt szó.
Greece unearths remnants of ancient city of Tenea https://t.co/QRPIwokDjy pic.twitter.com/D6c7JaoygN
— Reuters UK (@ReutersUK) 2018. november 13.
A Teneát övező temetőkben eddig feltárt sírok bővelkednek kerámiákban, arany-, réz- és csontékszerekben. A leletek közt szerepel egy aranypénz, amelyet azért adtak a halott mellé, hogy kifizethesse a túlvilágra szállítást. Egy vasgyűrű pecsétje Szerápisz görög istent ábrázolja a trónon ülve, mellette Kerberosz, a háromfejű mitikus kutya, az alvilág őrzője látható.
Az egyik épület alapjai között egy cserépedényben két magzat maradványaira bukkantak. Ez szokatlan, mert a régi görögök rendszerint a városfalakon kívül temetőkben földelték el halottaikat. Egy sírban egy nő és egy gyermek csontvázát találták meg.
A temetők egyikében sírrablók 2010-ben két fiatal férfi i.e. 6. századból származó pompás szobrát ásták ki, a leleteket 10 millió euróért akarták eladni.
Eleni Korka ásatásvezető szerint az "elveszett" város polgárai feltűnően jómódúak voltak, Tenea valószínűleg jól megélt a kereskedelemből, mert kulcsfontosságú ponton helyezkedett el olyan nagy városok között, mint Korinthosz és Argosz.
A régész szerint a kelettel és a nyugattal egyaránt kapcsolatot ápoló Teneának sajátos mintázatú, keleti hatást tükröző cseréptárgyai voltak, és megvolt a saját gondolkodásmódja is, amely vélhetően tükröződött a politikáján is.
Tenea túlélte a szomszédos Korinthosznak a rómaiak által i.e. 146-ban történt lerombolását és prosperált a római uralom alatt. A késő 4. századi gót invázióban megrongálódhatott, két évszázaddal később, a szláv betörések alkalmával pedig teljesen elnéptelenedhetett.
A mitikus város és temetőinek feltárását az elkövetkező években is folytatják - közölte Eleni Korka.
Pauszaniasz II. századi görög utazó és geográfus szerint Teneát a trójai háború túlélői alapíthatták, olyan trójai hadifoglyok, akiket Agamemnón, a közeli Mükéné királya ejtett foglyul. Említést tesz a városról Sztrabón (i.e. 64 - i.sz. 23) ókori utazó, földrajzi író is.