Két újabb hazai folyóban találtak mikroműanyagot – hangzott el a Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferencián. A június 29-i Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódó tanácskozást a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.
Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány az első olyan projekt Magyarországon, amelynek célja, hogy megmérje a felszíni vizeink mikroműanyag-tartalmát. A független laboratóriumokat működtető, és a projektet koordináló WESSLING Hungary Kft. a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően az idén a Dunáról és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket.
Bordós Gábor, a laboratórium munkatársa a konferencián elmondta, hogy
egy köbméter Rába-vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet.
Kiemelte, hogy ezek elsősorban precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).
Az Ipolyban mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben.
Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta. Az északi folyó mikroplasztik-összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (pl. polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott (pl. akrilnitril-butadién-sztirol, ABS) műanyag is kimutatható volt.
A PET Kupa keretében a Tiszában Dombrádnál köbméterenként 4,9 darab 300 µm-nél nagyobb műanyagot találtak. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 µm-nél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.
A mintavételi módszer folyamatos fejlesztésének eredményeképpen a jelenleg alkalmazott rozsdamentes szűrőházakban található szűrők már nem csak 300 vagy 100, hanem egészen 60 mikronos nagyságtól képesek befogni a mikroműanyagokat egyre nagyobb térfogatú minta átszivattyúzása mellett.
Káros az egészségre
A környezetbe kerülő műanyagokból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél kisebb mikrorészecskék
hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat.
A Parányi Plasztiktalány projekt célja, hogy felmérje a természetben, konkrétan a felszíni vizeinkben jelen lévő mikroműanyagok mennyiségét. A projektet vezető laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. 25 éve végzi akkreditált környezetvédelmi vizsgálatait Magyarországon, a mikroműanyagok kutatásában is úttörő szerepet tölt be. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz), PET Kupa, Csodák Palotája segítségével pedig a PPT-projekt során a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát térképezi fel, és az eredmények ismeretében felhívják a figyelmet az új globális környezeti veszélyre.