A fullerén-kubán vegyületcsaládot több mint tíz éve alkották meg a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének munkatársai a szénből álló fullerének, és a kubán, azaz a kocka alakú szénhidrogén összekristályosításával. Az így létrejött szerkezet egy álló és egy forgó molekulából álló alrácsból épül föl.
A magyar kutatási eredményeket már akkor címlapon hozta a tekintélyes Nature Materials című folyóirat.
Az Index hírportál beszámolója szerint most ennek az anyagcsaládnak az egyik tagját vizsgálták meg újra svéd és kínai kutatókkal közösen a magyar tudósok, akiknek
a kísérletek során a gyémántnál is keményebb anyagot sikerült alkotniuk.
Ezt úgy érték el, hogy az anyagot extrém nagy, 36-45 gigapascalos nyomásnak tették ki. Ettől egy olyan amorf szénszármazék alakult ki, amelyben a roncsolódott fullerénekből álló egységek megőrizték hosszú távú rendezettségüket. Ezt a fullerének közé beépült kubán molekulák tették lehetővé, megakadályozták, hogy az amorfizálódott fullerén egységek térhálósodjanak.
Amikor az anyagot még nagyobb, 45 gigapascal nyomás alá helyezték, a nagy energiájú kubán molekulák is reakcióba léptek a szomszédos szénklaszterekkel.
Így egy olyan keménységű háromdimenziós hálózat jött létre, ami még a gyémánt nyomáscella felületét is behorpasztotta.
Az ilyen, amorf építőelemekből felépülő kristályos anyagok a szilárd testek új kategóriáját alkotják.
A mintákat az MTA Wigner FK SZFI-ből Kováts Éva és Pekker Sándor állította elő. A kutatási eredmények az Advanced Materials szaklapban jelentek meg.