Az állatok, bár a nevük egér, nincsenek rokonságban a házi egérrel – mondta Sramkó Gábor. A kutatócsoport vezetője elárulta, a „csapdázásuk” egyszerű: ki lehet használni, hogy az állatok kíváncsiak és nem menekülnek az embertől.
„A potenciális lelőhelyeiken ötliteres vödröket ásunk le, amelybe az állat a kíváncsiságától hajtva beleesik és nem is tud onnan kiugrani. Szerencsére Kazahsztánban nagy kiterjedésű, természetközeli élőhelyek fordulnak elő, amelyek megfelelőek ezeknek az élőlényeknek. Egy-egy mintavételezési helyen előfordult, hogy 6-12 egyedet is fogtunk egy éjszaka alatt.”
A Tien-san hegység Hétvízi Havasoknak fordítható északi nyúlványában mindössze két egeret fogtak – idézte fel a z MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoportjának vezetője, hozzátéve, hogy nem tudták azonnal, hogy új állatfajt találtak.
„A makromorfológiai bélyegek nem igazán különítik el ezeket az egereket. A DNS-be bele van kódolva az evolúciós múltjuk. Amikor összehasonlítottuk az zsetiszui egér DNS-ét a tiensaniéval, meglepődve láttuk, hogy nagy a genetikai távolság közöttük.”
Sramkó Gábor elmondta, hogy az orosz szakirodalmat megvizsgálva mammológus kollégájuk azt találta, hogy az orosz kutatóknak a kromoszómaszámbeli eltérés alapján voltak már sejtéseik.
„Így, hogy mi már tudjuk, hogy a kromoszómaszámbeli eltéréseken túl a DNS-ben is nagy különbségek vannak, illetve a fogazatban is megfigyelhetőek eltérések, bizton állíthattuk, hogy ez egy elkülönült faj.”
Új fajt felfedezni mérsékelt övi területeken: nem mindennapos esemény, sőt jelentős felfedezés – hangsúlyozta az MTA-DE Lendület Evolúciós Filogenomikai Kutatócsoport vezetője.