Feje tetejére állítja a tudományos világot ez az új technológia

InfoRádió
2017. augusztus 9. 05:00
GMO-nak számítson-e a génszerkesztett kukorica? Használhatunk-e génkampányokat maláriát terjesztő szúnyogokkal szemben? Segíthetik-e génszerkesztett sertések a szervátültetésre várókat? Milyenek az emberi génterápia kilátásai? Ezekről és hasonló kérdésekről adott ki jelentést az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete. A jelentés összefoglalóját magyar fordításban közöljük.

A génmódosítás kérdését már hosszú ideje komoly társadalmi viták övezik. Az utóbbi években azonban, különösképpen a precíz genomszerkesztést lehetővé tevő CRISPR/Cas9 technológia felfedezésével a genetika tudománya és lehetőségei ugrásszerű fejlődésen mentek keresztül. A társadalomban ma is élő félelmek sok esetben már rég túlhaladott módszerekhez kötődnek, miközben az új technológiákkal kapcsolatos valódi és jogos kérdések gyakran nem tudnak a felszínre kerülni - írja a Magyar Tudományos Akadémia.

Ilyen a génszerkesztés - videó

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) ezért látta szükségesnek, hogy részletes jelentést adjon ki a legújabb génmódosítási módszerrel, a genomszerkesztéssel kapcsolatban (ennek első amerikai, élő embriókon végzett alkalmazásáról a közelmúltban mi is beszámoltunk). A dokumentum legfontosabb üzenete, hogy a szabályozás során

nem annyira a konkrét technológiát, hanem várható alkalmazásait kell alapul venni.

Az alkalmazások szabályozásának bizonyítékokon kell alapulnia, figyelembe véve a lehetséges előnyöket és a lehetséges kockázati tényezőket, továbbá arányosnak és kellőképpen rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a technológia jövőbeli fejlődéséhez.

A génszerkesztés lehetséges alkalmazási területei:

  • A lehetséges alkalmazások többek között a következőek lehetnek: betegségek leküzdésére alkalmazott gén- és sejtszintű terápiák;
  • örökletes betegségek kiküszöbölése a szaporodás során;
  • kórokozók által terjesztett betegségek megfékezése;
  • jobb növénytermesztés és állattenyésztés, beleértve a tenyésztett állatok jóllétének növelését;
  • állati donorok módosítása xenotranszplantáció (sejtek, szövetek, szervek átültetése egy másik faj szervezetébe) céljából;
  • bioüzemanyagok, gyógyszerek és más, nagy értékű vegyületek előállítását célzó ipari mikrobiális biotechnológia.

A genomszerkesztés előretörése egyrészt nagy lelkesedést, másrészt komoly vitát váltott ki. A jelenlegi ismereteink hiányos és bizonytalan volta az alapkutatás szükségességét hangsúlyozza.

Az MTA közölte a tanulmány összefoglalójának magyar fordítását, ez itt olvasható, emberekre, növényekre, állatokra, mikroorganizmusokra külön szabályokat megállapítva.