Fontos megfigyelések a mellrák áttéteiről

InfoRádió
2017. május 4. 21:10
Az emlődaganatok és áttéteik „családfáját", filogenezisét írja le, és ezzel segíthet a primer daganat, illetve az áttétek kezelési sorrendjének felállításában az a nemzetközi, a Semmelweis Egyetem munkatársainak közreműködésével készült kutatás, amelyet a Nature Communications tudományos folyóirat közölt.

A kutatás eredményei azért kis kiemelkedők, mert a klinikumban is használhatók. Emellett felhívják a figyelmet a boncolás jelentőségére. 

Az már viszonylag korán kiderült – és több, párhuzamos, egymástól független kutatás is bebizonyította –, hogy az elsődleges és az áttétes tumor között számtalan eltérés figyelhető meg. Ez alapjaiban változtatta meg a daganatos betegek kezelését, mivel hagyományosan minden tumor esetén ugyanazt a terápiát alkalmazták egy-egy páciens esetén, viszont ma már megfogalmazott irányelv, hogy áttétes emlőtumor esetén az áttétből újra meg kell határozni a terápia alapjául szolgáló paramétereket – ismertette a Semmelweis Egyetem közleménye szerint Dr. Kulka Janina, a II. Sz. Patológiai Intézet igazgatóhelyettese, aki bő egy évtizede foglalkozik a primer emlőtumorok és áttéteinek egymáshoz való viszonyával.

A Nature Communications nyomtatott változatban májusban, online felületén áprilisban tette közzé a kutatás eredményeit. A cikk a tumorok törzsfejlődését írja le, egyfajta családfát rajzolva ki ezzel. A filogenezis leírása segített feltérképezni az elsődleges és az áttétes tumorok között kialakult különbségeket, az áttétek kialakulásának különböző folyamatait.

Az áttétek eltávolítása kedvezőbb hatású

Az eredmények alapján levont következtetések között említette Dr. Kulka Janina, hogy a közleményben ismertetett 10 eset alapján alátámasztható az a nézet, hogy csak csontáttét jelenléte esetén érdemes lehet először a primer tumort eltávolítani, mielőtt újabb áttétek alakulnának ki. Oligometasztatikus (kevés áttéttel járó) betegségben pedig az áttétek eltávolítása kedvező hatással lehet a betegség lefolyására.

A másik érdekes megfigyelés, hogy kiderült: minél később alakul ki az áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól.

A szakember általános tanulságként fogalmazta meg a boncolás jelentőségét, mivel az együttműködő intézmények nagy részében már alig végeznek boncolást, de a magyarországi magas boncolási arány miatt nagy adatmennyiség állt rendelkezésre.

A cikk "Phylogenetic analysis of metastatic progression in breast cancer using somatic mutations and copy number aberrations" címmel jelent meg a Nature folyóiratban, a szerzők között több magyar szakember, a Semmelweis Egyetem több munkatársa is részt vett.