A genetikai laboratóriumunkban több projektet futtatunk egymás mellett. Az egyik nagy blokk a neolitikum, illetve az őskőkortól egészen a késő bronzkori népességek vándorlásának, kialakulásának kutatása. Feladatunk a Kárpát-medencében a konkrét régészeti kultúrákkal összefüggő emberi maradványok DNS-állományának elemzése, és annak a kimutatása, hogy kivel, honnan jöhettek, illetve milyen hatással lehettek más népekre.
Az intézetünk másik nagy kutatási területe a népvándorlás kori időszak, ezen belül kiemelten a honfoglalók genetikai állományának kutatása, amely a Kárpát-medencei honfoglalás kori sírokban talált csontmaradványok genetikai, archeogenetikai elemzését jelenti.
Megpróbálunk csoportokat összerakni, majd az archeogenetikai eredményeket összevetjük a történelmi adatokkal.
Antropológiai szempontból milyenek voltak a honfoglaló magyarok?
Meglehetősen sokfélék.
A közvélemény általában úgy gondolja, hogy keleti jellegzetességekkel rendelkező népesség jött honfoglaláskor,
ám meglehetősen kicsiny – 10-15 százalék körül van – az ázsiai, úgynevezett europo-mongolid karakterű jellegegyüttesekkel bíró csontmaradványok aránya, és ezek is nagyon elszórtan helyezkednek el a Kárpát-medencében, igaz koncentrálódnak bizonyos területeken – elsősorban a Duna-Tisza közén és a Felső-Tisza vidékén.
Lehet úgy általánosítani, hogy pici, zömök emberek voltak?
Nem.
Nincs olyan adatunk, ami azt mondaná, hogy a testmagasság tekintetében valamilyen módon akár a korabeli népektől, akár az előtte itt élő avaroktól jellegzetesen eltérően alacsonyabbak lettek volna.
Természetesen a testmagasságot átlagolni lehet a Kárpát-medence teljes népességére, de ez az adat semmiképpen sem kicsiny termetű embereket jelez. De ilyen sommás kifejezést nem lehet tenni, mert ennél sokkal szórtabbak az adatok.
Korunkban kijelölt területen vannak temetők, a középkorban és azt megelőzően a templomok környékén voltak a sírok. Hova temetkeztek a honfoglaló magyarok? Hol találjuk meg ezeket a sírokat?
Ez nagyon érdekes kérdés, mert honfoglaló temetőből relatíve sok van, viszont kevesebb azon lelőhelyeknek a száma, ahol a temető mellett az adott települést is megtaláltuk.
Ennek több oka lehet. Egyrészt az, hogy maga a település nagyon rövid ideig létezett, ahogy a temetők egy részét is – az újabb vizsgálatok szerint – rövid ideig használták. Ez egyfajta belső mobilitást mutat a Kárpát-medence területén.
Ráadásul az akkori megtelepedési mód sem hagy olyan egyértelmű és jellegzetes nyomokat, mint például a későbbi korra jellemző földbe mélyített házak.
Ezen két ok miatt lehet kevesebb az úgynevezett település jellegű régészeti objektum, mint a temető.
Egyébként maga a kutatás is elsősorban a temetőkre koncentrál, ezért ismerhetjük elsősorban temetőket, és kevésbé a hozzá tartozó településeket.
Filmekben látunk olyat, hogy csontvázak vagy részleges csontvázak alapján meg tudják mondani a halál okát. Igaz ez az antropológia történelmi részére is? Meg tudjuk mondani a csontokból, hogy egy-egy ember a honfoglaló időkből miben halt meg?
Vannak olyan egyedi esetek, amikor a halál okára meglehetősen nagy biztonsággal lehet következtetni.
Egyrészt az erőszakos tettek, bűncselekmények, balesetek okozta halálokoknál,
másrészt az olyan jellegzetes, akár napjainkban is nehezen gyógyítható betegségeknél, amelyek a csontozaton nyomot hagynak.
Más típusú halálokoknál, megbetegedéseknél viszont, amelyeknél a csontozaton nem látszik elváltozás, vagy nem látszik jellegzetes elváltozás, csak nagyon óvatosan lehet meghatározni a halál közvetlen okát.
Meglehetősen széles annak a skálája, hogy milyen módszerekkel tudunk a csontokból betegségekre következtetni.
A makroszkópos megfigyeléseknél egyszerű vizsgálati eszközökkel tudjuk felismerni az elváltozásokat a csontokon. Ezek az utóbbi években, évtizedekben egyre inkább kiegészülnek a mikroszkópos és a szubmikroszkópos vizsgálatokkal.
Így egy fertőzésnél a biológiai, molekuláris-genetikai módszerekkel a csontokból kivonható a fertőző ágens DNS-e. Ha ez kellően jól vizsgálható vagy kellően jól specifikálható, akkor
egyértelműsíteni lehet, hogy valaki szenvedett-e ilyen vagy olyan fertőzésben.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!