„Az Akadémia legutóbbi, múlt májusi közgyűlésén felmerült, hogy kevés az akadémikusnő” - idézte fel az akadémikus.
A bizottság vezetője elmondta, Lovász László elnök felkért egy tizenhárom tagú bizottságot, amiben két férfi akadémikus van, a többi tag pedig nő.
A bizottság feladata az, hogy megnézzék, miként lehetne a női akadémikusok számát növelni, és javaslatokat kell kidolgozni arra, hogy mivel lehetne segíteni és jobban helyzetbe hozni a nőket – tudatta Lamm Vanda.
Szintén cél az, hogy egyfelől az akadémikusok között legyen több nő, másrészt a posztdoktorok között is, hogy legyen merítési lehetőség – tolmácsolta a bizottság vezetője.
Szintén célul tűzték ki, hogy felkeltsék az érdeklődést az általános és középiskolában a lányok körében is a természettudományos tárgyak iránt. Ez egy hosszabb távú feladat, amihez nagyon sok intézménynek együtt kell működnie – tette hozzá.
Az akadémikus úgy véli, nem különbözik a női és a férfi kutatók, akadémikusok gondolkodásmódja egymástól.
„Persze más a háttér: nyilvánvalóan egy kisgyermekes anya, aki rohan a gyermekéért az óvodába, a bölcsődébe, lehet, hogy nem ül ott a kísérleti laboratóriumban és vizsgálja a kísérleti állatot, de nem mondanám, hogy más a szemléletmódjuk, ami a szakmai részét illeti, és ugyanígy az Akadémia vezetésében sem” - fogalmazott a bizottság vezetője.
Arra a kérdésre, hogy van-e kijelölt cél arra, hogy az akadémikusok hány százalékának kellene nőnek lennie, Lamm Vanda közölte, hogy nincs ilyen szám.
„A bizottságnak majdnem egyöntetű véleménye az, hogy nem kvóta kell, hanem segítség. Például van jó néhány kiváló tudósnő, aki már volt jelölt az akadémiai tagságra, csak nem kapták meg a szükséges szavazatot. Rájuk lenne érdemes gondolni. Azt is figyelembe kellene venni, hogy vannak bizonyos tudományterületek, ahol nagyon sok, kiváló nő van, de nincs egyetlen akadémikus sem, ilyen például a közgazdaság-tudomány” - vázolta a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság vezetője.