2050-re megháromszorozódik az Alzheimer-betegek száma

Infostart
2016. szeptember 21. 06:00
Szeptember 21-e az Alzheimer-kór világnapja. 2050-re háromszorosára nőhet az Alzheimer-betegek száma, a betegség azonban egészséges életmóddal megelőzhető vagy későbbre tolható -- mondta az InfoRádiónak Kovács Tibor, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense.

Egyértelműen népbetegségnek nevezte a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense az Alzheimer-kórt, egyre növekvő betegszám jellemzi.

„A demens betegek 70 százaléka Alzheimer-beteg. Ma a világon körülbelül 50 millió demens beteg él, a számuk exponenciálisan nőni fog, 2050-re megháromszorozódik, 130-150 millió közé becsülik a számukat. Magyarországon 2-300 ezer demens beteg van, 70 százaléka Alzheimer-beteg” - mondta Kovács Tibor.

Az ígért növekedés okairól szólva a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense kifejtette, minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb a betegség kialakulásának kockázata.

„65 éves kor körül egy, 85-90 éves korban a populáció 40 százaléka beteg. A társadalom öregszik, a várható élettartam emelkedik, ezért egyre inkább nő a betegszám. Nőknél kétszer gyakoribb az előfordulása, a hölgyek ösztrogéntermelésének csökkenése, tehát a klimax, a menopauza megjelenése biztos kockázati tényezője” - jelezte Kovács Tibor.

A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense elmondta, az Alzheimer-kór kialakulásának okát nem lehet tudni, csak azt, milyen tényezők fokozzák, illetve csökkentik a kockázatát.

„A betegségnek több szakasza van. A mindennapi tevékenységet károsító, gondolkodási zavar esetén beszélünk demenciáról. Ennek enyhe, középsúlyos és súlyos szakasza létezik. A középsőben a magatartási tünetek – zavartság, agitáltság, hallucinációk – viszik orvoshoz a beteget” - tette hozzá Kovács Tibor.

A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense elmondta megfelelő életmóddal a betegség megelőzhető, illetve kitolható.

„A szellemi és fizikai aktivitás elsődleges. Minél többet ajánlott tanulni, továbbképezni az agyat és szellemi tevékenységet végezni. Rendszeres fizikai aktivitás, mozgás: séta, torna, és az úgynevezett mediterrán étrend és a szív-, érrendszeri betegségek kockázati faktorainak csökkentése javasolt” - mondta Kovács Tibor.

A betegségnek tüneti kezelése létezik, sokaknál jelentős funkciójavulást tudnak hozni. A gyógyszerek a korai szakaszokban hatásosabbak, mint az előrehaladottabb szakaszokban.

„A háziorvosnál kell jelentkezni, akik ideggyógyászati, elmegyógyászati, neurológiai, pszichiátriai szakrendelésre irányítanak, hogy a diagnózis megszülessen” - mondta Kovács Tibor.

Fontos, hogy idős korban jelentkező rövidtávú emlékezetzavarnál erre a betegségre gondolni kell – hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi docense.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
2050-re megháromszorozódik az Alzheimer-betegek száma
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást