Nagy valószínűséggel be fogják vezetni a földtörténeti időskálára az ember korát. A 35. Nemzetközi Földtani Kongresszuson javasolta egy munkacsoport az antropocén kor bevezetését a földtörténeti időskálán – mondta Ujvári Gábor.
„Ezt a Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottságnak még el kell fogadnia, és egy többlépcsős folyamatban fogják nagyon nagy valószínűséggel bevezetni az időskálára. Ez még néhány évet igénybe fog venni” - tudatta a szakember.
„Látható, hogy az ember az ipari forradalom óta egyre inkább beavatkozik a természetbe. Ez mostanra olyan méreteket öltött, hogy azt mondhatjuk, az ember bolygóformáló tényezővé vált. Alapvetően a Föld rendszerébe avatkozott be, és annak gyakorlatilag minden komponensét érinti ez a változás: a bioszférát, az élővilágot, az óceánokat, a sarki területeket, az atmoszférát, a klímát, stb. Rengeteg olyan hatást gyakorol az ember a természetre, amelyek már messze meghaladják azt a mértéket, ami a természetes folyamattal történt volna” - részletezte az okokat Ujvári Gábor.
„Ennek a termékei – gondoljunk csak a műanyagra vagy a nukleáris robbantások izotópjaira – mind-mind megjelennek az üledékekben. Az új kor bevezetésének pedig alapvető kritériuma, hogy a kőzetekben rétegtani szempontból nyomozhatóak legyenek ezek a változások, és ezek kimutathatóak legyenek a kőzetrétegekben” - indokolta a javaslatot a szakember.
Elmondta, hogy a legújabb földtörténeti kor kezdetének meghatározásához nyomozható módon kell megtalálni azokat a nyomokat, amik egyértelműen elkülöníthetik az antropocént az előtte lévő holocén kortól.
Ezért a tudósok azt javasolják, hogy a kezdőidőpont 1950 vagy 1964 lehetne. Ujvári Gábor indoklásként elmondta, hogy az 1964-es bombacsúcskor kiszabaduló izotópok az atmoszférában és az üledékekben is megjelennek, amelyek az üledékekben, a kőzetrétegekben, és globálisan is jól nyomozhatók.
Mivel pedig korábban az erdőirtásoknak, a rizsöntözésnek szintén jelentős hatása volt, a szakemberek azt javasolják, hogy egy paleoantropocén kort is bevezessenek, amely ezeket a korai hatásokat veszi figyelembe – ismertette az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főmunkatársa.