Az amerikai kontinens az után kezdett benépesülni, hogy az első emberek átkeltek a Bering-földhídon Szibériából Alaszkába. Hatalmas jégtakaró vágta el akkoriban az útjukat a déli területek felé, ám sokáig úgy vélték a tudósok, hogy a mai Kanada nyugati részén keletkezett egy jégmentes folyosó, amelyen dél felé tudtak vándorolni.
Ennek az elképzelésnek ellent mondott azonban, amikor a régészek egyre korábbi időkből találtak emberi jelenlétre utaló nyomokat Dél-Amerikában.
A nyugat-kanadai folyosó nagyjából 15-14 ezer évvel ezelőtt keletkezett, amikor a jégtakaró elkezdett visszahúzódni, ám a leletek alapján már legalább 14 700 éve megérkezhetett az ember Dél-Amerikába.
Még ha el is fogadjuk, hogy a folyosó a lehető legkorábban nyílt meg, akkor is nehéz elképzelni, hogy szárazföldi úton ilyen gyorsan elérhettek az első bevándorlók Dél-Amerikába.
Az elmúlt években ezért egyre több tudós véli úgy, hogy az első emberek a csendes-óceáni partok menték vándorolhattak dél felé szárazföldön és vízi úton.
A Nature tudományos lapban megjelent tanulmány újabb bizonyítékokkal vonja kétségbe a szárazföld belsejében lezajlott migráció feltevését.
A kutatók szerint a folyosó alkalmatlan lehetett a vándorlásra legalább 12 600 évvel ezelőttig, mert nem volt benne elegendő növény és vad, ami táplálta volna a hosszú úton az embercsoportokat.
A Cambridge-i Egyetem Eske Willerslev vezette kutatócsoportja úgy jutott erre a következtetésre, hogy a kanadai Brit Kolumbia két tavának ősi üledékmintáit elemezte pollen és állati DNS után kutatva. Ez volt az a terület, ahol a folyosó megnyílhatott.
Előttük a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem Beth Shapiro vezette kutatócsoportja más módszerrel bizonyította, hogy a folyosó nem vált elég korán élhetővé ahhoz, hogy a Dél-Amerikába elsőként eljutó csoportok átvándorolhassanak rajta.