Az El Nino jelenségről korábban azt gondoltuk, hogy periodikusan ismétlődik évről évre karácsonykor. Az El Nino során meleg tengervíz érkezik a Perui-öbölhöz, és ez jelzi a halászoknak, hogy mehetnek Jézust, a kisdedet ünnepelni – innen ered az elnevezése is – ismertette az éghajlatkutató.
„Később kiderült, hogy ez nem teljesen periodikus, nem minden évben jelentkezik, és nem mindig decemberben” - tette hozzá.
„Tavaly június óta – szinte pontosan egy éven keresztül – körülbelül 3 fokos melegedést tapasztaltak az óceán vizének hőmérsékletében. Ez 2-7 évente teljesen rendszertelenül megismétlődik, közöttük pedig a La Nina események vannak, amik hatására az óceán hőmérséklete az átlagnál hűvösebb lesz” - részletezte.
„Mindennek nemcsak a halászatban van jelentősége, hanem a meteorológiában is. Ugyanis a tartósan meleg óceán fölött erőteljesebb a levegő felemelkedése, könnyebben keletkeznek ciklonok, és ott esik az eső. A többi helyen viszont száraz időjárás van. A hosszan, akár egy évig tartó a szokottnál szárazabb időjárás nagyon sok kellemetlenséget okoz” - magyarázta Mika János.
Az éghajlatkutató elmondta, hogy a mostani El Nino jelenség, ami nemrég ért véget, közepesnek mondható. A 20. század legnagyobb El Ninója '97-98-ban volt, ami 5-6 fokos anomáliát jelentett.
„A 90-es évekre kiépült egy olyan megfigyelő hálózat, amelynek adataival a világ hatalmas számítógépei ma már az El Nino jelenséget nagy pontossággal képesek előre jelezni. Így tudják jelezni az El Nino kiépülését, megerősödését, lecsökkenését – ez utóbbi történik a mostani hetekben. Az előrejelzés szerint az év vége felé a La Ninába lépünk át” - ismertette Mika János.
Kifejtette, hogy a műholdak paradox módon nem a tengervíz hőmérsékletét tudják érzékelni – mert közben vannak a felhők –, hanem mikrohullámmal az óceán magasságát tudják milliméter pontossággal érzékelni. A hőtágulás miatt olyankor magas az óceán, amikor tágul a jó pár fokkal melegebb víz mérete. Ezt a magasságot tudja a műhold érzékelni.
A La Nina jelenség azt jelenti, hogy lehűl az óceánok és tengerek vize, és azokon a helyeken, ahol eddig szárazság volt, nagyobb csapadékra lehet számítani, ahol pedig viharok tomboltak, és nagyobb esők voltak, ott kicsit szárazabb idő következik.
"De a La Nina kisebb hőmérséklet-eltérést okoz, mint az El Nino. Egy átlagos La Nina körülbelül 2 fokkal hűvösebb időt okoz, és kisebb változásokat a csapadékban" - közölte az éghajlatkutató.
„Az El Nino és a La Nina jelenségek kialakulásával és befejeződésével kapcsolatban nem tudjuk azt megmondani, hogy az óceán állapota alakítja-e a légkörét, vagy a légkör alakítja az óceánét. Egymás nélkül nem lennének meg. Az együttes modellezéssel meg tudjuk indokolni, de nem tudunk kiemelni a belső együttműködésből egy olyan okot, ami a többit okozza. A fontos a gyakorlatban az, hogy ma már az emberiség előre tudja jelezni a nagy változásokat” - összegezte az Eszterházy Károly Főiskola tanára.
Sosem volt ilyen kicsi a sarki jégtakaró
Az Egyesült Államok kutatóinak jelentése szerint májusban minden eddiginél kisebbre zsugorodott az Északi-sark jégtakarója.
„A májusi állásokhoz képest idén a legkisebbre húzódott össze a jégtakaró. Az 1980-as évek elején májusban körülbelül 14 millió négyzetkilométer volt a jég kiterjedése, ami most lecsökkent 12 millióra. Eszerint 2 millió négyzetkilométert, a terültet hetedét zsugorodott a jégtakaró” - részletezte.
Közölte, hogy ez nyilvánvalóan a globális felmelegedéssel függ össze, amit minden bizonnyal az ember okoz, így csak az ember tudja megállítani. Ennek kísérő jelensége a jég összehúzódása.
„Az elmúlt hónapokban hallhattuk, hogy a légkör hőmérséklete is döntögeti a rekordokat. Ennek következtében is összehúzódik a jégtakaró” - tette hozzá.
„A tengeri jég összehúzódása ráadásul fokozza a melegedést, mert a jég nagy fényvisszaverőképessége helyett egy nagy elnyerőképességű óceán kerül. A 40-80 visszaverés helyett csak 10 százalék lesz a fényvisszaverés. Ez egy kellemetlen erősítő folyamat a klímaváltozásban. Még szerencse, hogy ez a folyamat egy jelentős mennyiségű felhőtakaró alatt történik, így nem olyan erőteljes, mint ha mindig sütne a nap” - magyarázta a folyamatot Mika János.
Hozzátette, hogy a tengeri jégtakaró olvadása szerencsére nem változtatja meg a tengervíz szintjét.
Archimedes törvényéből levezethető, hogy az úszó jég elolvadása változatlanul hagyja a tengervíz szintjét – magyarázta.
„A szárazföldi jég olvadása viszont befolyásolja: ha a szárazföldi jég olvad, abból jelentős tengerszint-emelkedés következhet. A változás eddig összesen 20 centiméter emelkedést okozott az óceán szintjében. Valahol 3 fok változásnál következik be jelentős emelkedés az óceán szintjében” - ismertette a kutató.
„Mindenképpen ez előtt meg kell állítania klímaváltozást. Ha a párizsi 2 fokos célt megcélozzuk, akkor a 3 fokos változás sikerülhet – véli az éghajlatkutató.