Szendvicsemberként élünk, de már darál a szellemi hanyatlás

Infostart
2016. május 7. 09:28
250 ezer ember szenved valamilyen demenciában Magyarországon, a családok számára pedig komoly megterhelést jelent az ilyen beteg ellátása - mondta a Szegedi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának intézményvezetője. Kálmán János professzor szerint testi és szellemi fittséggel és egészséges táplálkozással javítható, és részben elkerülhető a demencia, de ehhez szükséges a korai felismerés.

„A demencia egy gyűjtőfogalom, a szellemi leépülés, szellemi hanyatlás gyűjtőfogalma. Ezeket a képességeink is a korral bizonyos mértékben változhatnak. Óvatosan mondom azt, hogy a korral veszítünk ezekből a képességeinkből, mert ez nem feltétlenül sajátossága az idősödő agynak” - fogalmazott Kálmán János.

„De a demenciára jellemző betegségekben – ide tartozik az Alzheimer-kór – különös mértékben kezdjük veszíteni a képességeket. Az a tempó, az a sorrend, ahogy veszítjük a képességeinket, az szinte fordítottan azonos azzal, ahogy gyerekkorban megszerezzük őket” - ismertette.

Hozzátette: „Ezek sokáig elmaszkírozódhatnak, ha valaki tanultabb, jobban használja az agyát, szellemi képességeket végez, akkor nagyobb a mentális fittsége, az agyi kapacitása, és sokáig elfedheti a szellemi hanyatlással kapcsolatos tüneteket. Ezekben az esetekben nehezebb észrevenni.”

„Nagyon gyakran korai tünet a térbeli tájékozódási probléma, szótalálási nehézség, elbizonytalanodás, ingerlékenység, feszültség, a terhelés megváltozása, a stresszel kapcsolatos dolgok, amikre ma különösen érzékeny a társadalom. Ma, amikor minden a PIN-kódokon és a számokon múlik, mindenki fokozottan érzékeny a memóriája vagy a tanulási képességeire, és nagyon hamar előkerülhetnek memóriaproblémák” - részletezte a Szegedi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának intézményvezetője.

Magyarországon körülbelül 250 ezer érintett közvetlenül a különböző típusú demenciákban, és legalább 3-4 szeresére tehető azok száma, akik a család révén érintettek. Ez a hozzátartozóknak is egy óriási problémát okozó orvosi kérdés, hiszen folyamatos felügyeletet, segítséget igényelhetnek.

„Ezért nagyon fontos a korai felismerés, a tünetek lehető leghamarabbi felismerése. Mivel a betegség az agyat érinti elsősorban, de más szerveket is érinthet, ezért a különböző korszakaiban különböző mértékben nyilvánulhat meg. A hatvan év fölötti korban a feledékenységi tünetek az elsődlegesek, de maga a betegség jóval korábban, 20-30-40 évvel korábban már elindul az agyunkban és a szív-érrendszerünkben. Az agyi elváltozások már az emberek 30-40 éves korában jelen vannak” - hívta fel a figyelmet Kálmán János.

„Az emberek 45-50 éves korukban nem szeretnek erre panaszkodni, inkább eltitkolják, mert még szaladniuk kell a család után, „szendvicsemberként” élnek a gyerekeik és a szüleik között, túl vannak pörgetve. De ma már azt is tudjuk, hogy a stressz, a túlpörgetett életmód rontja ezeket a folyamatokat. A stresszhormonok, az éjszakázás, a szerveink túlterhelése begyorsíthatja az agy öregedését is sok szempontból” - figyelmeztetett a Szegedi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának intézményvezetője.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Szendvicsemberként élünk, utána meg jön a demencia
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
Együttműködésre épülő adathalmaz a demencia kutatások előmozdítására
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
A demenciáról bővebben
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást