„A filmben bemutatott terület geológiai kutatása igen hosszú és részletes múltra tekint vissza – mondta Kubassek János geográfus, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. – François Sulpice Beudant francia geológus már 1818-ban járt a budatétényi térségben. Később Lóczy Lajos vezetett számos terepgyakorlatot a sóskúti mészkőbányában 1897–98-ban. Schafarzik Ferenc nevét is ki kell emelni, aki szintén részt vett a térség részletes földtani kutatásában, térképezésében.”
A völgy egy részét mára beépítették, ősrégészeti park kialakítására azonban sajnos a mai napig nem került sor - olvasható az MTA honlapján. „Amikor Gáboriné Csánk Veronika és férje, Gábori Miklós feltárták a lelőhelyet, hamar felismerték a felfedezés horderejét és fontosságát is – mondta el Mester Zsolt régész, Gábori Miklós tanítványa, aki maga is sokat dolgozott mesterével és feleségével.
Már akkor felmerült az ötlet, hogy kellene egy bemutatóhely. Azonban éppen akkor építették ki a vértesszőlősi bemutatóhelyet, és nem volt lehetőség egyszerre kettőt építeni. Ennek eshetett áldozatul a Fundoklia-völgy. Ma már nagyon nehéz megtalálni az egykori ásatások nyomait.”
Az érdi feltárásokat egy monográfia dolgozza fel (Gáboriné Csánk Veronika: La station du Paléolithique moyen d' Érd – Hongrie. Budapest: Akadémiai, 1968). „A kötet fogalommá vált az európai ősrégészetben, különösen a középső paleolitikum vonatkozásában, annak is köszönhetően, hogy franciául jelent meg. Abban az időben a terület szaknyelve a francia volt, így nemzetközi szinten is sokakhoz eljutott – emelte ki Mester Zsolt.Elsősorban a módszertani értékei miatt lett alapmű. A kor legjobb magyarországi szakemberei dolgoztak az egyes szakterületeken. Kriván Pál elemezte az üledékeket, a rétegsort, Kretzoi Miklós dolgozta fel az állatcsont-, Stiber József a faszénanyagot. A filmben is végigkövetett, a leletek eredetét kutató »nyomozás« tényleg a legjobb kezekben volt abban az időben.”
„Vera néni mesélte, mennyire különlegesnek számított a feltárás helyszíne és a feltárt állati csontok szituációja. Rengeteget törték a fejüket azon, hogy mit keres ott az a rengeteg barlangi medve, ha a környéken nincs is barlang. Gondolták, az ember keze lehet a dologban...” – emlékezett vissza Mester Zsolt.