A Science című szaklapban megjelent tanulmányban a különböző madarak elterjedési adataira és a klímaváltozásra vonatkozó információk alapján becsülték meg, hogy az 1980 és 2010 között befogott 145 európai és 380 észak-amerikai madárfaj közül melyek lesznek életterük növekedése révén a nyertesei és melyek a vesztesei a klímaváltozásnak.
A kutatás szerint a gyurgyalagoknak és a berki poszátáknak elsősorban az Európa déli részén élőforduló állományai növekedtek, míg a főleg északon elterjedt kormosfejű cinege és a fenyőpinty populációi csökkentek. A klímaváltozás azonban egy és ugyanazon fajra is eltérő hatással lehet az előfordulási régiók szerint. Az ökörszemállomány például növekszik az északi régiókban, ahol enyhébbek a telek, a déli területeken azonban az egyre forróbb és szárazabb nyarak miatt csökken a számuk.
Az Alpok térségébe tartozó országokban, mint Ausztria és Svájc, a klímaváltozás elméletileg számos madárfaj számára pozitív hatásokkal jár a kutatás szerint. A felmelegedés miatt például megnövekedhet azoknak a madaraknak az élettere, amelyek a magasabban fekvő területeken egyelőre nem tudnak megbirkózni a hegyek zord időjárásával. A gyakorlatban azonban ez a pozitív hatás nem minden madár esetében valósul meg.
A klímaváltozás vesztesei között vannak azok a fajok, amelyek a hideg, nedves, hóban gazdag vidékekhez alkalmazkodtak. Ezeknek, például az alpesi hófajdnak és a gatyáskuviknak problémáik lehetnek - mondta el Norbert Teufelbauer biológus, a BirdLife madárvédő szervezet osztrák tagozatának munkatársa.
A szakértő utalt arra is, hogy a klímaváltozás nem az egyetlen faktor, amely megváltoztatja a madárpopulációk életfeltételei. Még ha a felmelegedés meg is növeli egy faj életterét, negatív tényezők, mint a földterületek megművelése, ellentétesen hatnak. Ráadásul az élőlények nehezen alkalmazkodnak a gyors változásokhoz, "az evolucionális folyamatoknak egyszerűen időre van szükségük" - fogalmazott a kutató.