Ez az első olyan eset, amikor egy űrszonda célpontját az űrszonda felbocsátása után választják ki - mondta Kereszturi Ákos az InfoRádiónak.
Természetesen az első célpont a Plútó és a körülötte keringő holdak voltak, de már a felbocsátáskor komoly célként merült föl, hogy jó lenne, ha Naptól távolodó szonda még egy apró égitestet meglátogatna. Ilyet célpontot a szonda Plútó felé haladása közben kerestek. Végül a Hubble űrteleszkóppal találtak 3-4 olyan objektumot, amelyek körülbelül abba az irányba estek, amerre a szonda halad. Ezek közül most kiválasztottak egyet, a 2014 MU69 jelű égitestet, amelyet 2019 januárjában fog a szonda megközelíteni, négy kisebb pályamódosítással.
Ez az égitest ugyanabba a Kuiper-övbe tartozik, ahová a Plútó, tehát egy maradvány égitest-zónának a része a Neptunuszon túl, ahol nagy bolygó nem keletkezett. Az égitest lényegesen messzebb helyezkedik el a Plútónál. A Plútóval való randevú 30 csillagászati egységre történt, ez most 43 egységre lesz. Egy csillagászati egység a Föld átlagos Nap-távolságát jelenti.
A 2014 MU69 egy kisebb égitest, 30-40-45 km átmérőjű, messzebb lesz a Naptól és halványabb. A szonda segítségével meg lehet majd pontosan állapítani a méretét, a színét, felszínének fényvisszaverő képességét, a tömegét, a sűrűségét és anyagát, illetve azt is, hogy a felszínén milyen alakzatok vannak és milyen összetételű jegek alkotják. Azt is megfigyelhetjük majd, hogy található-e mellette kísérő, bár erre utaló nyomok egyelőre még nem voltak.
A hivatalos eredeti terv szerint 2018-ig van költségvetési támogatás a New Horizons program számára, de a küldetést várhatóan meghosszabbítják majd.
Nehéz meghatározni a Kuiper-öv peremvidékét, de valószínűleg ebből a zónából már kifelé halad majd, amikor feltehetőleg megszűnik vele a kapcsolat. Mivel addigra az üzemanyag nagy része és a költségvetési pénz is elfogy, valószínűleg harmadik célpontja már nem lesz és ezzel véget ér a szonda programja.
Hanganyag: Fehér Anna Magda