A csoportkör 48 találkozóján 122 gólt láthattak a nézők. A 2,54-es mérkőzésenkénti gólátlag elmarad a négy évvel ezelőttitől: Brazíliában meccsenként 2,67 találat született, ugyanakkor a mostani szám jobb, mint a 2002-es, a 2006-os és 2010-es világbajnokságé.
Az oroszországi torna igazi érdekessége, hogy a második félidőben sokkal több gól esik, míg a találkozók első részében: az első 45 percben 47-szer, a másodikban 75-ször találtak a kapuba a játékosok. A hosszabbításokban is feltűnően sok volt a gól, az első játékrész ráadásában három, a másodikéban 16.
A nemzetközi szövetség és a szurkolók örömére minden nemzeti együttes legalább kétszer eredményes volt a tornán. A legtöbb gólt Belgium szerezte kilenccel. Az egyetlen csapat, amely még nem kapott gólt, a százszázalékos teljesítménnyel 16 közé jutott Uruguay. A dél-amerikaiakon kívül még Belgium és Horvátország maradt hibátlan a csoportkörben. Ez bizony legalább akkora meglepetés, mint a németek és a lengyelek gyors búcsúja.
A svéd és japán csoda
A FIFA a torna sorsolása előtt, az általa készített világranglista erősorrendje alapján 4 kalapba sorolta a tornára kijutott válogatottakat.
- 1. kalap: Oroszország (házigazda), Németország (címvédő), Brazília, Portugália, Argentína, Belgium, Lengyelország, Franciaország
- 2. kalap: Spanyolország, Peru, Svájc, Anglia, Kolumbia, Mexikó, Uruguay, Horvátország
- 3. kalap: Dánia, Izland, Costa Rica, Svédország, Tunézia, Egyiptom, Szenegál, Irán
- 4. kalap: Szerbia, Nigéria, Ausztrália, Japán, Marokkó, Panama, Dél-Korea, Szaúd-Arábia
A FIFA kiemelése alapján a címvédő németeknek és a lengyeleknek simán tovább kellett volna jutniuk csoportjukból. Különösen annak fényében, hogy a németek magabiztosan, több mint 120 ponttal vezetik az aktuális világranglistát, míg a lengyelek úgy állnak a 8. helyen, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosan jöttek egyre feljebb. Ráadásul a német és a lengyel válogatott nem éppen csak kiesett a tornáról, hanem csoportutolsóként - 33-33 százalékos teljesítménnyel - somfordálhattak haza.
A 2. kalapba sorolt válogatottak hozták a papírformát, Peru kivételével továbbléptek a legjobb 16 közé. A dél-amerikai ország csapata a torna előtt a 11. helyen állt a világranglistán, míg csoporttársai közül a franciák a hetedikek, a dánok a tizenkettedikek, az ausztrálok a harminchatodikak voltak. A peruiak a két európai csapattól egyaránt 1-0-ra kaptak ki, míg a jócskán hátrébb rangsorolt ausztrálokat simán verték 2-0-ra. Vagyis a FIFA által éppen hogy magasabbra taksált perui együttes tulajdonképpen hozta a papírformát, előzetesen sem tűntek biztosan erősebbnek a harmadik kalapba rangsorolt dánoknál.
A harmadik kalapba rangsoroltak közül csak két európai csapat tudott a nyolcaddöntőbe jutni. A világranglistán 12. dánokkal szemben a 24. svéd válogatott továbbjutása viszont igazi bravúr, talán a csoportkör egyetlen valóban pozitív meglepetését szerezte a csapat. Granqvisték kilenc nap leforgása alatt legyőzték az 57. helyre rangsorolt Koreát és a világranglistán 15. Mexikót, miközben a címvédő németekkel szemben egy drámai mérkőzésen, a 95. percben kapott góllal maradtak alul. A svédek csoportelsőségükkel a világbajnokság talán legnagyobb meglepetését hajtották végre.
A másik igazi szenzációt a japán válogatott okozta. Az ázsiai ország előzetesen a negyedik kalapba sorolt, a világranglistán 61. helyezett csapata 50 százalékos teljesítménnyel, fair play-pontokkal jutott tovább. Egyedüliként képviselve az Európán és Dél-Amerikán kívüli világot.
Mi lesz most?
A csoportkörök lezárultával kialakult a nyolcaddöntők párosítása az oroszországi világbajnokságon: az egyik ágon nyolcból hét európai csapat léphet pályára - itt csak Kolumbia képvisel másik kontinenst. A másik ágon vannak a brazilok, az argentinok, a franciák, az Eb-címvédő portugálok és a csoportkör legtöbb gólját szerző Belgium is. Bár látszólag ez az ág a nehezebb, a vb után a FIFA-ranglistát leváltó Élő-rangsor alapján a különbség nem jelentős ( a felső ágon lévők átlaghelyezése 11,625, az alsóé 14,625). Úgy tűnik, az alsó ágon egy mini-Eb lesz, míg a felső ágon egymás után jönnek azok a meccsek, ahol a torna végső esélyesének számító válogatottak mérkőznek meg (először Franciaország és Argentína). Az biztos, hogy a legjobb nyolc között legalább egy nem európai válogatott lesz (Brazília-Mexikó).
A FIFA erősorrendje alapján Argentína, Portugália, Spanyolország, Dánia, Brazília, Belgium, Svájc és Anglia lesz a legjobb nyolc között, de senkinek nem tudjuk jó szívvel és mély meggyőződéssel azt tanácsolni, hogy erre a nyolc továbbjutóra fogadjon. Arra pedig végképp ne számítson senki, hogy mindkét ágról biztosan a ranglistán a két legmagasabb pozícióval rendelkező csapat vívja a finálét. Akkor ugyanis Brazília- Svájc meccset rendeznének július 15-én a moszkvai Luzsnyiki Stadionban.