Székely Márton a dánokat illetően elsőként is arra emlékeztetett, hogy a címvédőnek az idei világbajnoki szereplése során eddig talán csak két olyan mérkőzése volt – a horvátok és az egyiptomiak ellen –, ahol oda kellett, hogy tegye magát. Előbbi iksszel (32–32) végződött, utóbbit végül viszont simán (30–25) hozták.
Mint mondta, miután nyilván minden csapat ellen megvan a recept, kizárólag a magyar válogatottan múlik, mit sikerült kifőzniük. Mindazonáltal nagyon reméli és szeretné, ha sikerülne a dánok legutóbbi, 2017-es vereségét valahogyan ismételniük.
De ez már nem a bravúr, hanem a világraszóló csoda kategóriája lenne
– tette hozzá a magyar kapus, hangsúlyozva: nem feltett kézzel fognak kiállni Dánia ellen, hanem az utolsó másodpercig küzdeni fognak.
Mikler Roland – a Svédország elleni középdöntőn „összeszedett” – ujjsérülésével kapcsolatban egyetértett, biztosan nem ezekben a napokban fog tökéletes állapotba kerülni a válogatott másik hálóőre, és lesznek még fájdalmai. Ugyanakkor tudvalevő, hogy hatalmas tűrőképességgel bír, amit már a brazilok ellen is bizonyított. Hozzátette: külön kiemelendő az orvosi és rehabos stáb munkája, akik minduntalan nagyon sokat dolgoznak – nemcsak Mikler Roland sérülésén, hanem – mindenki legjobb teljesítményéért, segítve feltölteni azokat a „raktárakat”, amiket a mérkőzések után a játékosok teljesen kiürítenek.
„A Roli kezével pedig tényleg, »varázspálcával« olyat műveltek, ami egy világra szóló csoda… hogy nem veszítettük el Brazília és a Zöld-foki-szigetek ellen […]” – fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy kapustársa akaraterejével olyan példát mutat, amiből mindannyiuknak plusz motivációt kell, hogy nyerjenek. Ezért aztán nagyon reméli, hogy a legjobb nyolc között is tudnak majd kellemes meglepetést okozni.
Az már biztos, hogy a magyar csapat – hacsak nem ér el világraszóló bravúrt – ott lehet a párizsi olimpiai kvalifikációs tornáján jövő márciusban. Székely Márton szerint az, hogy teljesült egy kitűzött tél, az megnyugvást és extra motivációt kell, hogy jelentsen számukra, tehát innentől kezdve egy felszabadultabb játékot vár a csapattól.
„Hiszen önfeledten csak élveznünk kell azt, amit a legjobban szeretünk, ami pedig a kézilabdázás”
– vélekedett a kapus, aki szerint csak így lehet esélyük bárkivel szemben. Kiemelte azt is, hogy: mindenkinek is neki fognak menni, de hogy az adott napon mire lesz elég, az már egy másik történet.