Összességében nem volt rossz az úszók szempontjából a vizes-vb, soha rosszabbat, és nem csak két arany és a világcsúcs miatt - bár utoljára Magyarországon világcsúcsot Tumpek György úszott 1957-ben -, hanem a 18 döntős helyezés alap sportágban nem rossz. Három olyan szám volt, ahol két döntősünk volt, még akkor is, ha ott a legjobb helyezésünk végül a 6. hely lett - értékelt Sós Csaba.
Milák Kristóf két egyéni győzelemmel és két váltóbeli ötödik hellyel zárta ezt a vébét, amelynek mindenképpen ő volt a magyar sztárja. Vele kapcsolatban az úszóválogatott szövetségi kapitánya kiemelte: van még feljebb.
"Nem gondoljuk azt, hogy ennyi volt benne, építjük folyamatosan. Most egyel több számot úszott, mint az olimpián, mert fölvette a 4x200 gyorsváltót. Ott van olyan tapasztalatom, amivel korábban nem szembesültem, mert ennyi váltót nem indítottunk, hogy például a kétszáz gyorsváltóba minden csapat cserélt a délelőttihez képest, és inkább megkockáztatta a végül ezüstérmes ausztrál is, hogy majdnem kiesett, és az olasz ki is esett, pedig azért nem lett volna rossz az a döntőbe. Ezen nekem is el kell gondolkodni, mert most már sok váltónk van, egy világbajnokságon négy váltónk döntőbe tud jutni, nem is tudom, mikor volt ilyen utoljára."
A negyedik, ötödik, hatodik helyekkel kapcsolatban Sós Csaba elmondta: nyilvánvaló, hogy a közönség ezt várja és ezt reméli, de azért Tokió óta látjuk, hogy most már az értékes helyezéseket is meg tudják becsülni.
"Látható, hogy Hosszú Katinkát hogyan fogadták akár azzal a hetedik hellyel, aki azért nagy magaslatról érkezik, úgyhogy e tekintetben is problémám, de értelemszerűen azért csak az érmet hajkurásszuk. A sok 4. hely, ami most is és Tokióban is volt, hogy mindig amarra billen az eredmény, ennek azért oka van, ezt nem szeretem. Erre mondtam, hogy egy-két dolgot változtatni kell, és az egyik rész a generációváltás, ez nem titok" - fogalmazott Sós Csaba.