Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Csányi Sándor: legyen még több honosítás, a nyáron jön a videobíró az NB I-ben

Infostart
2021. január 15. 11:55
A Magyar Labdarúgó-szövetség – nemrég koronavírusos tüdőgyulladáson áteső – elnöke szerint most erősebb a válogatott, mint a 2016-os Eb-n volt. Elmondta azt is, hogy a Vasas szponzoraként kikötötte: nem játszhat külföldi a csapatban.

„Most jutottunk el oda, hogy talán van már látszata a tízéves munkánknak. Talán nem kell megint tíz évet várni az újabb sikerekre” – mondta a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ) tíz éve irányító Csányi Sándor szűk körű sajtókonferencián az nso.hu beszámolója szerint.

Azzal kapcsolatban, hogy bár a válogatottunk négy éve is kijutott az Eb-re, a mostani siker légköre valahogy más. Csányi Sándor egy történetet is elmesélt arról, hogy akkor is remélte a kereslet megugrását a magyar játékosok iránt, ám ez 2016-ban elmaradt, most viszont személyesen hívta őt fel például az egyik legnagyobb európai klub elnöke arról érdeklődve, hogy mely magyar fiatal játékosokat érdemes figyelni manapság. (Az Eb-kijutásunk óta Szoboszlai Dominik minden idők legdrágábban elkelt magyar játékosa lett húszmillió eurós vételárával, de egy sor sikeres fiatal játszott az ősszel eredményes válogatottban, sőt a magyar futball első embere szerint lassan egyre több az olyan poszt, amelyre ketten-hárman is eséllyel pályáznak.)

Szalai Ádám két nagy figyelmet kapó beszédet tartott, az egyiket a Hollandia ellen elszenvedett 8–1-es vereséget után egy sajtótájékoztatón, a másikat az Izland elleni Eb-pótselejtező előtt az öltözőben. Az elnök ezekre is reflektált.

Budapest, 2019. március 24. Szalai Ádám gólöröme a Magyarország - Horvátország labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen a Groupama Arénában 2019. március 24-én. MTI/Koszticsák Szilárd

„Erős karakternek, pozitív személyiségnek tartom Ádámot, a pályán és az öltözőben is remekül motiválja a társakat – méltatta a válogatott csapatkapitányát a sportvezető. – Akkor is igaza volt, amikor annak idején kritizálta a sportág hazai helyzetét, ezzel segített az MLSZ-nek abban, hogy szilárdabb erkölcsi alapunk legyen szigorúbb követelményeket támasztani a sportág szereplőivel szemben.”

Az évkezdő-évzáró sajtóbeszélgetésen kiderült, hogy a közelmúltban maga Csányi Sándor is átesett a koronavírus-fertőzésen, tüdőgyulladással, mégis viszonylag enyhe tünetekkel.

Az MLSZ-elnök kiemelte a kormány szerepét a futball megújításában, hiszen „ha nincs az állam anyagi támogatása, természetesen nem tartana itt a magyar labdarúgás”. Mint mondta,

a létesítményrendszer megújításának tízéves programját talán még túl is teljesítették,

hiszen gyakorlatilag minden szinten megújultak a stadionok, pályák, a nemzeti stadiontól, a Puskás Arénától az NB I-es, NB II-es, NB III-as pályákon át a kis falusi sporttelepekig sikerült felújítani, újjáépíteni a létesítményeket, egy-két olyan kivételtől eltekintve, ahol a közeljövőben fejeződik be az építkezés.

„Bár sok bírálatot kapnak a stadionépítések, és többen sokallják az erre költött állami pénzt, el kell mondani, hogy ami tíz év alatt pályaépítésre ment, azt az azt megelőző negyven évben kellett volna erre a célra elkölteni, ám ez elmaradt, ezért került most ilyen sokba a felzárkózás. (...) Ha átadtunk egy pályát az elmúlt években, az mindjárt benépesült, és nehezen kapnak időpontot a csapatok, amelyek edzeni, játszani szeretnének, főleg Budapesten.”

Ha túl is teljesítették a létesítményfejlesztési tervet, van még feladat tehát.

Budapest, 2019. november 18. A Puskás Aréna 2019. november 18-án. MTI/Szigetváry Zsolt

„Ha van még teendő az infrastruktúra-fejlesztésben, az éppen a főváros és a leghátrányosabb helyzetű településeken adódik, ráadásul előbbiben a magas ingatlanárak és a területhiány hátráltatja az új pályák létesítését. Ezen kívül főleg olyan beruházásokat és új technológiai megoldásokat támogatnánk, amelyek hosszú távon csökkentik a fenntartási költségeket. A vidéki helyzettel kapcsolatban, ahol valóban másfajta gondok jelentkeznek, tervezzük, hogy engedjük nevezni azokat a klubokat is, amelyek önhibájukon kívül nem tudnak utánpótláscsapatot kiállítani, hogy emiatt ne tűnjön el a szervezett labdarúgás egy-egy településről.”

Hozzátette ugyanakkor, hogy általában elmondható, rend van a sportágban, és nem csupán a klubok, a szövetség gazdálkodása is stabil, váratlan kiadásokra, nehezebb időkre

tízmilliárd forint tartalékot halmozott fel az MLSZ, éves költségvetése meghaladja a negyvenmilliárd forintot

– igaz, az összeg nagy része taotámogatás és egyéb olyan szerződéses juttatás (televíziós jogdíj és a Szerencsejáték Zrt. szponzorációja) formájában úgymond csak keresztülfolyik a szövetségen, mielőtt az egyesületekhez kerül.

Az összes, az MLSZ országos versenyrendszerében szereplő csapat száma egyébként tíz év alatt ötezerrel emelkedett, ami természetesen egyszersmind százezres nagyságrendű játékosszám-emelkedést jelent. Csányi Sándor elmondta, hogy bár jó ideig késlekedett a szövetség megfelelő figyelemmel fordulni a külhoni tehetségek felé, „nem épült ki az a rendszer, hogy minden magyar tehetségről tudjunk”, ma már kitűnő és folyamatos a szakmai együttműködés a határon túli, a magyar kormány által is támogatott futballakadémiákkal, s ez főként a munkát összefogó Puskás Akadémiának köszönhető.

„Bízom abban is, hogy az új FIFA-szabály, amely szerint szerepelhet másik ország nagyválogatottjában az, aki valahol már utánpótlás-válogatott volt, még több honosításban segít majd bennünket” – mondta Csányi Sándor, akinek egyébként FIFA-alelnökként személyes sportdiplomáciai sikere volt az említett szabályváltozás, így játszhatott például magyar címeres mezben az Izland elleni pótselejtezőn az első gólunkat szerző Loic Nego.

Budapest, 2020. november 12. Nego Loic (k) gólt lő a Magyarország - Izland labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtező mérkőzésen a Puskás Arénában 2020. november 12-én. A magyar válogatott 2-1-re győzött, ezzel története során negyedszer kijutott az Európa-bajnokságra. MTI/Illyés Tibor

Az MLSZ-elnök jól ismert törekvése, hogy a külföldiek helyett minél több magyar labdarúgó szerepeljen az NB I-es és NB II-es csapatokban, ám ennek szabályozásában a szövetség lehetőségei végesek, s mint mondta, a klubok és az edzők némi joggal hivatkoznak arra, hogy a 12 csapatos bajnokságban, a kiesés állandó rémétől fenyegetve kevéssé mernek kockáztatni, fiatalokat is bevetni az edzők és a klubvezetők. Nem kevésbé igaz az eredménykényszer a nemzetközi kupákban szereplő csapatokra, például a Ferencvárosra, amelynek sikereire nagyon büszke Csányi Sándor, és fontosnak tartja azokat a magyar futball szempontjából, mégsem mulasztotta el megjegyezni, hogy boldogsága még nagyobb lenne, ha a Fradiban pályára lépő játékosoknak legalább fele magyar lenne.

„A Vasast szponzoráló, a tizenharmadik kerületben székházat építő OTP Bank vezetőjeként például

kikötöttem, hogy csak addig támogatjuk az angyalföldi klubot, amíg külföldi játékos nem lép pályára a csapat színeiben. S ezen a feltételen nem változtatunk akkor sem, ha esetleg feljut a Vasas az élvonalba.”

Az NB I létszámemelésének menetrendszerűen előkerülő igénye ebben a pillanatban nincs napirenden a szövetségnél, de előkerülhet az újabb ötéves szakmai program megalkotásakor, amely egyelőre csúszik a rendkívüli vírushelyzet miatt.

„Ha azonban változtatunk is, amivel kapcsolatban egyelőre nem nehezedik különösebb nyomás az MLSZ-re, csak úgy tesszük, hogy az újabb szabály öt évig biztosan nem módosítható. Tehát jól végig kell gondolni egy ilyen lépést. Ebben a pillanatban

az NB II létszámcsökkentését egy fokkal reálisabbnak tartom,

de egyik ügyben sem változtatunk alapos előkészítés és a klubok véleményének az ismerete nélkül.”

A futballban sok szakmai és financiális probléma okának tekintett túlzott ügynöki jutalékok dolgában Csányi Sándor azt látja, hogy a FIFA is évtizedes, de jobbára eredménytelen harcot vív. Sikert talán a Bosman-szabály negatív hatásainak kiiktatása, a futball speciális helyzetének uniós elismerése jelenthet, vetettük közbe, mire Csányi Sándor kifejtette, hogy „láthatóan jó a kapcsolat az UEFA és az Európai Bizottság között, ez adhat reményt.”

Csányi Sándor bejelentette, hogy ha az oktatás folytatását nem lehetetleníti el a koronavírus, már a következő bajnokságban, tehát

júliustól lehet videobíró az OTP Bank Liga mérkőzésein.

„Terveink szerint csak az a klub kaphat versenyengedélyt, amelyik biztosítani tudja ehhez a feltételeket. Már csak a játékvezetőink nemzetközi foglalkoztatása miatt is fontos, hogy itthon is gyakorolják a VAR használatát” – mondta a sportvezető, hozzátéve, hogy a játékvezetés általános hazai színvonala szerinte nem gyengébb az általános európai szintnél.

Csányi Sándor jelenlegi ismeretei alapján nem tartja valószínűnek, hogy a februári derbin, a 3-án esedékes Újpest–Fradin már lehetnek nézők, ám azt egyenesen elképzelhetetlennek tartja, hogy az Európa-bajnokságon nem lehetnek majd szurkolók.

Sivas, 2020. szeptember 3. Szoboszlai Dominik ünnepli gólját a labdarúgó Nemzetek Ligája első fordulójában játszott Törökország – Magyarország mérkőzésen a törökországi Sivasban 2020. szeptember 3-án. A magyar válogatott 1-0-ra győzött. MTI/AP

„A szívem szakadt meg akkor is, amikor az Izland elleni meccs előtt két nappal tiltotta meg a kormány, hogy beengedjük a nézőket. De elfogadjuk az egészségügyi szakemberek véleményét, még csak nyomást sem próbálunk gyakorolni a döntéshozókra” – mondta az elnök, aki bízik benne, hogy minél előbb beengedhetik a nézőket a lelátókra, s akkor folytatódhat az utóbbi időben elindult lassú nézőszám-emelkedés is. A néhány nap múlva 120 esztendős, s ezzel a világ egyik legrégebben működő futballszövetségének számító MLSZ első embere optimista a vb-selejtező és az Eb-csoportmeccsek esélyeit illetően is. Előbbi sorozatban főleg a lengyelek legyőzése lenne fontos, az utóbbi tornán pedig, bár roppant nehéz ellenfeleket kaptunk, 2016-ban sem égtünk le.

„A portugálok most sem jobbak, mint amikor 3–3-at játszottunk velük, hiszen akkor megnyerték az Eb-t – mondta mosolyogva a futballvezető. – A magyar válogatott viszont, úgy érzem, talán most már előrébb tart...”

Marco Rossi teljesítményével nagyon elégedett az MLSZ elnöksége és elnöke: „Meghosszabbítjuk a szerződését, amint megegyezünk a folytatással kapcsolatos feltételekről.”