1. A spanyol élvonal történetében először cseréltek egy mérkőzésen összesen tíz játékost. Mind a két edző, Julen Lopetegui és Rubi is élt a maximális lehetőséggel.
2. Bő keretek. Mind a két csapat huszonhárom játékost nevezhetett be, annyit, amennyit „békeidőben” egy nagy tornára szokás. A cserejátékosok maszkban ültek a padon.
3. Nem voltak nézők, a Gran Debi, a Sevilla és a Betis párharcának történetében először fordult elő, hogy a teljes rangadót nézők kizárásával voltak kénytelenek megrendezni.
4. Noha a mérkőzés helyi idő szerint este tíz órakor kezdődött, a játékosok védelmében mindkét félidő 30. percében ivószünetet tartottak. Minden játékosnak kötelezően saját kulacsot kell használnia.
5. A mérkőzés előtt a hangszóróból tapsot játszottak (és játszanak majd) be, a koronavírusban hősiesen helytálló egészségügyi dolgozók tiszteletére. Az Estádio Sánchez-Pizjuánban négy perccel azt követően játszották be a tapsot, hogy lejátszották a klub 2007-ben tragikus körülmények között elhunyt fiatal játékosának, Antonio Puertának az emlékére írott, hagyományos dalt.
6. Sem fotóriporterek, sem pályaszéli riporterek nem lehetett szokásos helyükön, a pálya közvetlen közelében.
7. A labdaszedők maszkkal és gumikesztyűvel egészítették ki szokásos szerelésüket.
8. A díszpáholyban mindössze a két klub elnöke és alelnöke foglalhatott helyet, maszkban, egymástól távolságot tartva.
9. A két csapat játékosai, a riválisok a legminimálisabb testi kontaktusba bocsátkoztak üdvözléskor, vagy a mérkőzés végén. A szokásos kézfogások, pacsik elmaradtak.
10. A győztes Sevilla a leghűségesebb szurkolók helye előtt ünnepelt, mint a Bundesligában a Borussia Dortmund, az úgynevezett sárga fal előtt.
Az újraindult La Ligáról itt írtunk.