A régi nagy időket idézi a Liverpool 2018–2019-es idénye, függetlenül attól, hogy nem sikerült megszerezni a Premier League trófeáját. A 97 pontos bajnoki szereplés és a BL-siker azonban az aranykort idézi. Annak ellenére is, hogy természetesen akadt már több olyan idénye még a BEK/BL-sikerek idején is, amelyben több trófeát gyűjtött.
Jürgen Klopp három európai kupadöntőt is elveszített korábban, ezekből kettőt már a Liverpoollal. Ez, s beleértve azt is, hogy a játékosok többsége is veszített már döntőt, tavaly, Kijevben, meghatározta a játék képét.
Ahogyan a szezon egyik legtöbbet fejlődő és legjobb liverpooli játékosa, Andy Robertson mondta a meccs után: „A korai gól azt jelentette, hogy vezetünk, előnyben vagyunk, abban pedig, hogy kivédekezzünk egy mérkőzést, egész idénmyben nagyon jók voltunk.”
Brian Henderson, a Liverpool csapatkapitány, Jordan Henderson édesapja – akinél 2013-ban gégerákot diagnosztizáltak, de szerencsére kigyógyult – megható történetet osztott meg a brit sajtóval: „2003-ban kivittem a fiamat az Old Traffordra, a Milan–Juventus BL-döntőre. Azt mondta akkor, papa, én is fogok ilyen meccset játszani. S most már nem csak egyszer, hanem kétszer is játszott, nemcsak játszott, nyert is.”
Miután a Liverpool egy szerencsés és a VAR-nak köszönhető tizenegyest kapott, azt pedig Mohamed Salah gólra váltotta, a „vörösök” leginkább vigyáztak az eredményre. Nem erőltették a támadójátékot, s nem vállaltak semmiféle kockázatot. A Spurs ezzel nem tudott mit kezdeni a mérkőzés jelentős részében, majd a hajrában Alisson Becker – aki vitathatatlanul a szezon játékosa a BL-ben, függetlenül attól, hogy e mérkőzés legjobbjának például Virgil van Dijkot választották – mindent kivédett.
Úgy fest, a Liverpool BL-döntőin, a modern időkben, mindig főszerepet kapnak a kapusok. Kijevben Loris Karius elveszítette a Real Madrid elleni meccset, Madridban Alisson gól nélkül tartotta a Tottenhamet. Nyilván szimplifikálása lenne az idénynek az egyébként sokszor elhangzó mondat („Alissonra volt szüksége a Liverpoolnak ahhoz, hogy BL-győztes legyen”), de van igazságtartalma.
A Barcelona elleni elődöntőben is remeklő Divock Origi találata döntötte végül el a finálét, a Liverpool 2-0-ra nyert. Közel sem szikrázó játékkal, de az is tény, hogy az eddigi hat BEK/BL-elsősége során soha nagyobb fölénnyel nem nyert meg döntőt, sőt egyedül az 1977-es, első, a Borussia Mönchengladbach elleni volt ugyancsak kétgólos diadal.
Az angol lapok közül a Guardian inkább tényközlő (A Liverpool bajnok, miután legyőzte a Tottenhamet), de kiemeli, hogy két angol játszotta a döntőt, s megjegyzi, hogy a Spurs balszerencsés volt. A Sunday Echo Jürgen Klopp nevével játszik (Jürgen Cupp), a Mirror Európa királyai Klopp emberei (Klopp’s Kings of Europe), kiemelve a két gólszerző, Mohamed Salah és Divock Origi teljesítményét. A Sun is őket ünnepli elsősorban (Salah és Origi megkoronázták a Liverpoolt), míg a német Bild a német edzőt emeli pajzsra (Kloppot királlyá koronázták). Hasonló tónusú a római Corriere dello Sport angol nyelvű főcíme: King Klopp.