Schmitt Pál álmától az ébredésig - az olimpiai pályázat kalandos története

InfoRádió
2017. február 23. 18:17
Az Agenda 2020-tól a visszalépésig – összegyűjtöttük, hogyan alakult a 2024-es olimpiai pályázat sorsa.

A 2024-es budapesti olimpiarendezés lehetőségéről először Schmitt Pál beszélt nyíltan 2014 szeptemberében. A Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke akkor azt mondta: Budapest alkalmas lehet arra, hogy 2024-ben nyári olimpiát rendezzen.

„Addig még sok víz lefolyik a Dunán, de akár Budapest is otthont adhatna a 2024-es játékoknak. Vannak arra mutató jelek, hogy alkalmasak lehetünk rá” – nyilatkozta akkor a mob.hu-nak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja.

Bach reformjai

A terveknek nagy lendületet adott, hogy a NOB 2014 decemberében elfogadta Thomas Bach elnök javaslatait, az Agenda 2020-at, amely azt hivatott elősegíteni, hogy közepes méretű városok is olimpiát rendezhessenek, egyúttal hatékonyabbá és a korábbinál költségkímélőbbé teszi a lebonyolítást.

„Úgy is fogalmazhatnék, mintha Magyarországra szabták volna a tervezetet” – mondta 2014 decemberében Nagy Zsigmond, a MOB nemzetközi igazgatója.

A NOB döntése után néhány nappal sajtótájékoztatót tartott a MOB, amelyen Borkai Zsolt elnök bejelentette: javaslatot tesz a MOB elnökségének, hogy a testület 2015. február 6-ra, egyetlen napirendi ponttal hívja össze a MOB rendkívüli közgyűlését, melynek javasolja, hogy tárgyalja meg a budapesti olimpiai pályázat gondolatát, és foglaljon állást a pályázat kérdésében.

„A gigaolimpiák ideje lejárt, a gazdaságos olimpia koncepciója történelmi esélyt jelent Magyarországnak és Közép-Európának” – fogalmazott a MOB első embere.

Borkai Zsolt egy Olimpiai Védnöki Testületet hozott létre, amelynek aktív vagy visszavonult sportolók, edzők és sportvezetők, valamint gazdasági szakemberek is tagjai voltak. A testületben egyszerre kapott helyett Gyárfás Tamás és Bienerth Gusztáv, az úszószövetség akkori és mostani vezetője.

Támogatás minden szinten

A MOB közgyűlése a tervezett időpontban, 2015. február 6-án úgy döntött, hogy javasolja Budapestnek és Magyarországnak, vizsgálja meg a 2024-es olimpia és paralimpia megrendezésének lehetőségét.

Thomas Bach NOB-elnök 2015 áprilisában erős pályázónak nevezte Magyarországot. „Magyarország az utóbbi években nagyot lépett előre a sportinfrastruktúra terén, sok meglévő létesítményt lehetne bevonni a pályázatba. A sport fontos szerepet játszik az oktatásukban, emellett a magyar emberek imádják a sportot és a sportolókat. Magyarországnak mindene megvan ahhoz, hogy erős pályázatot állítson össze” - fejtette ki.

A kandidálást a főváros is támogatta. Budapest szívvel-lélekkel az olimpiai pályázat mellett van, mert Magyarországnak minden szempontból megérné a 2024-es nyári játékok megrendezése – jelentette ki Tarlós István 2015 májusában egy konferencián.

A Fővárosi Közgyűlés végül június 23-i ülésén arról döntött, támogatja a 2024-es budapesti nyári olimpiai és paralimpiai játékok pályázatát, és a MOB-bal közös pályázati szándéknyilatkozatot nyújt be az esemény megrendezésére. Ezt követően az Országgyűlés július 6-án döntött úgy, hogy szintén támogatja a pályázati szándékot.

Budapest és a MOB 2015. július 8-án, jóval a határidő előtt küldte el az olimpiai pályázati szándéknyilatkozatát Lausanne-ba, a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz.

Kiszálló riválisok

Ekkor még úgy tűnt, hogy öt város indul a rendezésért. Németországból Hamburg és Berlin is jelentkezett, végül a Német Olimpiai Bizottság előbbi jelölését támogatta. 2015 novemberében azonban népszavazást tartottak a rendezési szándék támogatásáról, amelyen 51,7 százalékkal a nemek kerültek többségbe, így a város visszalépett.

2016 őszén lépett vissza Róma. Az olasz főváros főpolgármestere, Virginia Raggi azt mondta: felelőtlenség lenne a részünkről, ha támogatnánk ezt a pályázatot, mert a rendezés elviselhetetlen terheket jelentene és csak adósságot eredményezne. Így Budapesten kívül Párizs, valamint az amerikai jelöltséget Boston visszalépése után, San Franciscóval és Washingtonnal szemben elnyerő Los Angeles maradt versenyben.

Közben Magyarország teljesítette a szükséges lépéseket, beadta a pályázati dokumentáció második részét az állami garancialevéllel, és kijelölte a tervezett helyszíneket.

Népszavazási kezdeményezés

A budapesti pályázatról többször, már 2015 decemberében is népszavazást kezdeményeztek. Karácsony Gergely (Párbeszéd), Zugló polgármestere, majd Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója is próbálkozott, ám az aláírásgyűjtésig egyik esetben sem jutottak el.

Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom elnöke 2016. december 2-án adta be a helyi népszavazási kezdeményezését a Fővárosi Választási Bizottsághoz az olimpiai pályázat visszavonásáról, amelyet öt nappal később hitelesítettek. Az aláírásgyűjtés 2017. január 19-én indult. Az egy hónapos időszak végén a szervezet 266 ezer aláírást adott le, a gyűjtésben az ellenzéki pártok is részt vettek. Az ellenőrzés még tart, az első adatok alapján a szignók több mint 10 százaléka érvénytelen. A népszavazás kiírásához 138 ezer érvényes aláírásra van szükség.

Ez azonban már okafogyottá válhat, ugyanis szerda este a kandidáció visszavonását javasolta a kormány, a főváros vezetése, a Fidesz elnöksége és a Fidesz-frakció is.